Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében

Ö is érezte, hogy ehhez a „tisztító munkához" az uralkodó osztály teljes anyagi, erkölcsi, s főleg rendőri és csendőri ereje szükséges, ha eredményt akar elérni. De azt nem tudta, hogy a Tanácsköztársaság fejlődést és haladást szolgáló eszméit — ha erőszakkal vissza is szoríthatja, föld alá kényszerítheti — de megsemmisíteni soha sem lehet. Alpáry tanfelügyelő — bár megkapta a hathatós segítséget — mégsem sokáig tevékenykedhetett hivatalában, mert október 4-én rosszul lett és örökre búcsút mondhatott vezető állásának. A „tisztító munka" másokra maradt. Körülbelül hat hónapig Szétsényi Antal megbízott tanfelügyelőként vezette a hivatalt, majd 1920 tavaszán átadta helyét a „hétpróbás", soviniszta, irredenta, az „úri rendet" szívvel-lélekkel kiszolgáló Rusztek Károlynak. Még 1919. november 10-én Szétsényi tanfelügyelő jelentette a Közigazgatási Bizottságnak, hogy: „Az elemi iskolákban a tanítás nem folyik — sajnos — a kívánt mederben, aminek oka részben a tanítóhiány, részben a fűtőanyag hiánya; a tanulók ruhátlansága s az a körülmény, hogy a tanítók részére lakás alig található. A tanítóhiány oka részben abban is keresendő, hogy több tanító a proletárdiktatúra idején tanúsított magatartása miatt emelt vádak folytán le van tartóztatva, egy részüket az iskolaszék az iskolából egyszerűen kitiltotta, vagy szabadságolta." [11] E jelentésből kiviláglik, hogy az iskolaszék — melyeket falvakban a plébánosok irányítottak — a legelemibb iskolai szükségletekről sem gondoskodtak, de az igazságért és a haladásért síkraszállt és szavukat hallató pedagógusokat üldözték és meghurcolták. Szétsényi Antal tanfelügyelő december 9-én jelenti a Közigazgatási Bizottságnak, hogy: „Dr. Kalovits Alajos tanfelügyelői tollnokot az államügyészség a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt a múlt hó (november) 12-én letartóztatásba helyezte." [12] A Heves megyei Közigazgatási Bizottság fegyelmi választmánya dr. Kalovits Alajost a megyei művelődési megbízotti állás elvállalása és az ezen minőségben kifejtett tevékenysége által elkövetett fegyelmi vétségben elmarasztalta és az első fokú véghatározatában hivatalvesztésre ítélte. A VKM Kalovits fellebbezése alapján felülvizsgálta és megváltoztatta a fegyelmi bizottság határozatát — nyilvános megrovásra ítélte azzal a megjegyzéssel, hogy a tanfelügyelői pályán való meghagyása nem kívánatos. így dr. Kalovits Alajost, a megyei művelődési osztály egykori vezetőjét a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolították. Az egri érseki hivatal — még 1919 októberében — szívesen megengedte, hogy az állami tanfelügyelőség székhelyét az érseki palotába tehesse át és a második emeleten az udvari részen három szobát engedett át részükre. Ezzel ugyanis azt remélték — mégpedig joggal, amit a későbbi események igazoltak is —, hogy az állami iskolák irányítószerve a leszámolás és a bosszú korszakában még inkább a befolyásuk alá kerül. A VKM — a hadügyminiszter átirata alapján — 1919. december 5-én körrendeletben értesítette a megyei, városi Közigazgatási Bizottságokat és a Fővárosi Tanácsot az alábbiakról: „Felhívom a Címet, hogy mindazon esetekben, amidőn a proletárdiktatúra alatt s általában a forradalmi 17* 275