Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében

mozgalmak keletkezése óta tanúsított magatartásuk miatt olyan polgári az elemi iskolai (állami és nem állami) tanárok, illetve tanítók ellen indíttatott bűnvádi eljárás, akik nem tényleges állományú tisztek vagy tisztjelöltek a bűnvádi eljárás elrendelését azonnal, annakidején pedig az eljárás eredményét is, az illető ellen fennforgó gyanúokok rövid ismertetése, az illető volt katonai rendfokozatának, csapattestének, szolgálati beosztásának feltüntetése mellett — a magyar hadügyminiszter úrnak — 17740. ein. 31. c/919. sz. rendeletére való hivatkozással hozza tudomására. Felhívom egyúttal a Címet, hogy a már eddig folyamatba vett hasonló eljárásoknál esetenként külön-külön állapítsa meg, vajon az illető gyanúsított, terhelt, vádlott nem volt-e nem tényleges állományú tiszt (tisztjelölt) s az ilyenekre nézve a kívánt adatokat sürgősen közölje. A súlyosabb eseteket nyilvánosan kell kihirdetni." [13] Ez a VKM körrendelet és a hadügyminiszter átirata azt bizonyítja, hogy nemcsak a Kultuszminisztérium, hanem a Hadügyminisztérium is figyelemmel kísérte és nyilvántartotta — az utóbbi ugyancsak a katonai szolgálatot teljesített pedagógusokat —, akik a Tanácsköztársaság idején kiállottak a proletárdiktatúra mellett. Az első világháború idején Heves megyében a pedagógusok több mint felét behívták katonai szolgálatra. Az iskolák nagy részét katonai célokra vették igénybe. A Heves megyei pedagógusok közül többen részt vettek az 1918-as forradalmi mozgalmakban, majd pedig a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgáltak. Ezeknek a nevét és a proletárdiktatúra alatti magatartását kívánta megismerni a Hadügyminisztérium. A VKM e körrendelete és a Heves megyei tanfelügyelőség jelentése alapján fokozta le a Hadügyminisztérium Joó Görgy hatvani tanítót, volt tartalékos főhadnagyot, aki kommunista helytállásával és a dachaui halálláborban élete feláldozásával példát mutatott az igaz ügyért való harcban minden Heves megyei pedagógus számára. Joó György életének minden fontos mozzanatát ismerjük, mert ma is él veje — Joó Mária férje —, Hangai Kálmán egri általános iskolai tanár, aki élőszóval mondotta el apósa hősi életét. Joó György 1881-ben született Gyöngyösön. Egyszerű, sokgyermekes iparos családból származott. György a kilencedik, s egyben az utolsó családtag volt. Elemi iskoláit Gyöngyösön végezte. Jó képességű, tehetséges tanuló volt. A középiskola négy alsó osztálya elvégzése után beiratkozott az egri tanítóképzőbe.. Nagy szorgalommal, minden szabad idejét az olvasásnak és a tanulásnak szentelve készült leendő néptanítói pályájára. Tanítói oklevelét 1906-ban nyerte el. Több helyen működött mint óradíjas, helyettes tanító. Pályájának főbb állomáshelyei: Erdőtelek, Gyöngyös, Rimaszombat és a Zólyom megyei Sebesér. Minden törekvése odairányult, hogy megyéjébe, Hevesbe kerülhessen vissza. Kitartó fáradozását 1909-ben siker koronázta, mert állami tanítóként Hatvanba helyezték. Hivatalos munkája elvégzése után minden szabad idejében természettudományi, történelmi és társadalomtudományi műveket olvasgatott. 276