Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében
süllyedt. Nálunk az analfabétizmus mindig egy vagy 1,5 százalékkal rosszabb volt az országos szintnél. Pedagógusaink zömére már az első világháború jelentős felvilágosító hatást gyakorolt, főleg azokra, akik több fronton is harcoltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásaként 1918-ban országosan erősödött a szocialista tanítómozgalom. A polgári demokratikus forradalom évében megalakult a Pedagógusok Országos Szakszervezete. De ennél is nagyobb hatást tett a pedagógusokra a Kommunisták Magyarországi Pártjának programja és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája. A tanácskormány forradalmi célkitűzéseivel a haladó magyar tanítóság régi elképzeléseit valósította meg. Ez az oka nagyrészt, hogy megyénk pedagógusainak legjobbjai e haladó célkitűzések megvalósításának zászlóvivőivé váltak, örültek, hogy végre megszabadulhattak zsarnokoskodó, sokszor oktatásügyi kérdésekhez nem is értő feletteseiktől. Az iskolák államosítása után megkezdték az új oktatási program megvalósítását (nyolcosztályos iskola, pedagógusok továbbképzése, fizetésrendezés, egyetemi reform, ösztöndíjrendszer kidolgozása stb.). Sajnos a Magyar Tanácsköztársaságot a belső és külső ellenforradalmárok négy és félhónapi fennállása után leverték és megkezdődött a gyilkos bosszú, az ellenforradalmi terror. 1919. augusztus 1-én a tanácskormány helyét a jobboldali szociáldemokrata Peidl-kormány vette át, mely átadta a hatalmat az ellenforradalmároknak. 1919. augusztus 4-én az imperialista román csapatok megszállták Heves megye székhelyét, Egert. Georgescu román százados, mint városparancsnok még augusztus 4-én visszaállította az 1918. november 1-i állapotot. Másnap, augusztus 5-én elrendelte: ,,... a magyarországi szocialista, kommunista országos párt egri csoportjának és összes szervezeteinek, valamint a munkás-, katona- és paraszttanácsok megyei, járási, városi és községi intézőbizottságainak, az összes szakszervezeteknek, a vörösőrség alakulatainak és minden szakszervezeti alapon létesített karhatalmi alakulatnak a feloszlatását". [1] Augusztus 7-én tudtára adta Eger lakosságának, hogy: „A román katonaság bejöttével megszűnt a bolsevizmus, megszűnt a kommunizmus.... Újra életbe lép a háború előtti törvényes rend. Minden közalkalmazott és bármely állású egyén foglalja el régi hivatalát, amint e hirdetmény tudomására jut."[2] Az alispán Heves Vármegye Hivatalos Lapjában augusztus 7-én elrendelte a csendőrőrsök azonnali visszaállítását minden községben, ahol azelőtt csendőrőrs volt. Utasította a község vezetőit az összes fegyverek, robbantószerek és kézigránátok azonnali beszolgáltatására. Az ellenforradalmi burzsoázia, a földesurak, a fehér tisztek és az egyház pogromokra uszított a szocialisták, kommunisták ellen. Ellenforradalmi őrjöngéssel volt tele nemcsak Eger, Gyöngyös és Hatvan városa, hanem az egész megye. A burzsoázia úgy érezte, felvirradt a bosszúállás napja. A megye székhelyén már augusztus 5-én este megkezdődött a kommunisták és szocialisták letartóztatása. „Egerben plakátok közölték az első 272