Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

bízta, 1915), hogy a vallás és tudomány nem ad magyarázatot a jelenségekre. Szembefordul a háborút kirobbantó úri világgal, egyre jobban közeledik az erkölcsileg tisztább, egyszerű emberek felé, akik végül is elnyerik megérdemelt jutalmukat a király, a püspök és a gyáros ellenében, akiknek végül is megvirrad, majd túl a háborún (Jancsi dádé, 1918; Virradat előtt, 1915; Túl a háborún, 1919). Nem sokkal több ez, mint amennyi Gárdonyi novelláiban már korábban is kifejezésre jutott, de a forradalmakig elérkező író hovatartozásáról vall. Érthető, hogy novelláinak mondanivalóját itt nem oldja fel hangulatok, színek, emlékek sokaságával, nagyon is egyértelműen fogalmaz. Novellái ebből eredően határozottan egyetlen fő gondolatra épülnek, didaktikusán — rendszerint keretes történettel — igyekeznek magyarázni és meggyőzni. A Szegény emberek-et író Móricz horizontja jóval szélesebb, osztályellentétek felismeréséig terjed. Gárdonyi érdeme az, hogy a háború idején magányában is van ereje ahhoz, hogy a kor központi problémájáról progresszív véleményt formáljon, hogy a kor emberét ábrázolja, s ezzel korszerű is legyen. Realizmusa a humor, a szatíra, a groteszk és fantasztikum ábrázolási lehetőségeivel gazdagodik. Az utolsó lépést nem tudta megtenni, szemléleti perspektíva híjával csak arra futotta erejéből, hogy feltárja a sebeket, de a gyógyítás lehetőségeit nem ismerte fel. Ezért az életpálya számvetése sötétre sikerült. A Boldog halál szekere (1918) fogalmazza meg újra — most már az egész életműre kiterjedő tanulsággal — az író valósághoz való viszonyát. A magányos öregember és a külvilág embertelenségét képviselő kéményseprő találkozásából a szeretetben, békés rendezettségben élő öreg kallólegény kerül ki holtan, mintegy szimbolizálva az író keserűségét. Jellemző azonban, hogy az író mindezt nagyon fegyelmezetten, világos logikával mondja el: keretes ez a novellája is, de konfliktusát jól exponált helyzetek mélyítik el, rövid mondatokra épülő tömör stílusa a novella iskolapéldája lehetne. III. Gárdonyi Géza novellaíró művészete életművének egyik legszínesebb összetevője. Történeti és esztétikai jelentősége vitathatatlan a magyar próza fejlődésében. Részese volt annak a folyamatnak, amely feloldotta a magyar próza fejlődése előtt álló akadályokat. Lefékezte a romantika heroizmusát, és lélektani elemzéssel hozott hitelesebb hősöket. Legyőzte az anekdota kedélyességét, és a novella európai fejlődésével lépést tartva a rajzformából teremtett korszerű novellaformát. Művészetében felfedezzük a realizmust, amelyet az analizáló aprólékosság és szubjektív líraiság tesz változatossá. De kimutatható novelláiból — elemzésünk tanulsága szerint — a prózai szimbolizmus és a prózai impresszionizmus számtalan jele is. Feloldja a leíró próza tárgyiasságát, s helyébe a hangulatok, színek, zenei hangok széles skáláját teremti meg. Helyenként ez a törekvés (pl. színárnyalatok részletező leírása, emlékek időtlenné váló szépsége, a hegedűből felhangzó hangok 258