Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

többet hoznak, igazi lélektani fejlődésrajzok, erkölcsi konfliktusokra épülő karrier-történetek. Iványi Ödön lassan formálódó művészete is a nyolcvanas években fordul szembe a romantikával (Egy könyv, 1883; Tárczák, 1888), Justh Zsigmond pedig a Káprázatok-ban (1887) ekkor jelenteti meg erősen konstruktív, szkeptikus novelláit. Petelei István már a 70-es évek végén a kolozsvári Kelet tárcarovatában jelenteti meg rajzait, novelláit, majd egyre jobban elmerül a székely folklórban, amelyből a népballadák szerkezetét, ritmusát és a népdalok líraiságát tanulja meg (Keresztek, 1882). Petelei novellái (Árva Lotti, Á nagyapó, A dudarfalvi pap) balladás tömörségükkel és lírai mélységükkel tartanak rokonságot Gárdonyi legjobb kísérleteivel és Mikszáth novelláival is. Gárdonyi is azt az utat járja, mint legtöbb kortársa: a romantikával és az anekdotával viaskodva keresi önálló hangját. Származása, neveltetése, gyermekkori emlékei és tanítói élményei ismertetnek fel vele egy más világot, a nép mindennapjait, s mihelyt mozdul novellaíró művészete a népköltészet ihletésével terem eredeti alkotást. A balladás tömörségű és lírai mélységű kísérletei a romantikától és a csevegő anekdotától szakadnak el és tesznek egy lépést előre. Igényesebb lelki motivációra való törekvése (A Pista gyerek titka, 1888; Annuska apáca lesz, 1892; Mari néni meg Pista bácsi, 1893; Hat titkos kis levél, 1894) a 80-as és 90-es évek fordulóján egy eleven lüktetésű, rövid mondatokra épülő prózastílus kimunkálását eredményezi. Előadásai pergő elevenségükkel tűnnek ki, még a továbbra is nagyon gyakori anekdotikus történetekben is. Alakjai életteljes, valóságos figurák, legtöbbször köréjük kerekít egy rövid, csattanós történetet, vagy egy tulajdonságukat figyeli meg. így lesz jellemző alakja Réz Mátyás özvegy csizmadia (Egy este, 1891), a szabadságharcról anekdótázó Tamás bácsi (A zászló átmarad, 1894), az iszákos Dudrai bácsi, a sírásó (A mi temetőnk, 1893), Kurtán Mihály (Kurtán Mihály Egyiptomban, (1894). Néha ő maga a történet cselekvő résztvevője (Ilyenek a vadászok, 1893; Hordj magadnál tüzet, 1893), máskor didaktikus jelleggel, tréfás komolysággal írja bele novelláiba növekvő ismereteit. így a Mi a szerelem-ben (1894) Schopenhauert idézi, Az állat az emberben (1894) című novellájában pedig a naturalizmus szemlélete, vagy inkább Herbert Spencer organikus társadalomfejlődési tana érezteti hatását, amely a természetben keresi az emberi élet párhuzamait. Műveiből és könyvtárából tudjuk, hogy Gárdonyi a 90-es években megismerkedik a legváltozatosabb társadalmi, filozófiai és tudományos nézetekkel. Spinoza neve, Hegel dialektikája, Büchner mechanikus materializmusa, Darwin fejlődéselmélete, Bourget pszichologizmusa, Spencer és a pozitivizmus többi képviselőjének (Comte, Taine, Wundt) törekvései, továbbá Linné rendszertana, Cuvier kataklizma-elmélete, Virchow sej tkórtana nem ismeretlen előtte, s olvassa már Bakunyin (Ouvres, Paris, 1895), Lasalle (A szocializmus oka és megoldása, Bp. 1895), Paul Janet (A politikai tudomány története, Bp. 1891—92), Pjotr Kropotkin (Memorien enes Revolutionárs, Stuttgart, 1900), Adam Smith (Vizsgálódás 248