Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

KAZINCZY 1813-AS DAYKA-KIADASANAK KORABELI FOGADTATÁSA (A magyar klasszika történetéhez) LÖKÖS ISTVÁN Dayka Gábor költői hagyatékának gondozása, sajtó alá rendezése, majd megjelenése végső soron annak a nagyarányú munkának vált szerves alkotórészévé, amely teljességgel Kazinczy nevével forrott egybe s a korrekció, az irodalmi klasszicizmus s a nyelvújítás diadalra vitele volt az alapvető célja. [1] Szauder József Kazincyról szólva meg is jegyzi, hogy a Dayka-életrajz — a Báróczy életével együtt — ,,a nyelvújítási harcok első csomópontja", mivel Kazinczy ennek szövegébe ,, . . . beledolgozta a nyelvújítás, a neologizmus védőbeszédét is, mely. . . csak lazán függ össze az életrajzzal magával, noha Kazinczy meggyőzően állítja, a dolgozatban magában, hogy „Nem helyén kívül áll e kicsapás az én Daykámnak versei előtt. . . mindezek magának Daykának is állításai voltak." [2] Mindezek alapján megállapíthatjuk: ez az életrajz (természetesen a Dayka-versekkel, sőt a Poétái berekkel egyetemben) a felvilágosodás kori Dayka-reflexiók legjelentősebb csúcsává magasodik, hisz — Kazinczy jóvoltából — Dayka költészete itt válik, teljes egészében a nyelvújítás fontos elemévé. Szauder József — az életrajzról írott kitűnő analízisében rámutat arra, hogy mindez milyen értelemben és jelleggel valósul meg: ,,Az újítás és a haladás fogalmainak összekapcsolásával fedi fel egy pillanatra — írja —, mennyire több rejlik a nyelv szűken vett újítási mozgalmának mélyén is, mint merő grammatikai kérdések." [3] Ezek alapján érthető, hogy a kiadvány egészével, de magával az életrajzzal kapcsolatosan is reflexiók, vélemények hangzanak el, amelyek végső soron nemcsak Kazinczy munkájára, a nyelvújításra vonatkoztathatók, hanem sokszor Dayka költészetére is. A legkorábbi vélemény Virág Benedektől és Kultsár Istvántól származik. Szemere írja meg Kazinczynak 1813 áprilisában. [4] Érdekes: mindkettő elmarasztaló. Virág szerint a kiadó egészen megváltoztatta Daykát. Ügy látszik, az agg mester nem értette meg a korrekció szándékát. Kultsár meg egyenesen a nyelvújítás egy konkrét példáján ütközik meg: „. . . a' Rényt gáncsolja benne..." [5] s hozzá nagyon értetlenül: „Nem gondolta volna az Ember, mond K(ultsár), hogy a' Virtus ideájára iá 225