Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

3. Időszakasz, amelynek teljes egészére kiterjed a cselekvés Ezt az időviszonyt a jelentésárnyalattól függően többféle eszközzel tudja kifejezni mindkét nyelv. a) Az igekötővel, illetőleg előképzővel tárgyasakká vált (eredetileg nem tárgyas) igék mellett accusativusi alakkal fejezi ki mindkét nyelv, hogy mennyi ideig tart a cselekvés. Pl.: Átcsevegtünk kb. két órát —M1.1 npo­6ojrra.!iH Maca /íBa (M. G.) A telet a városban élte át (— töltötte) — OH irpoyKHJi ;jn\iy B ropo^e. Ezek az időmeghatározások mondattanilag a tárgy körébe sorolhatók. Jelentésben is, formában is hasonló a fentihez az ilyen időviszony­meghatározás: Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez (A. J.) —• OHa npojKAöT eme ro/i., AO rex nop saMyjK He Btiö^er. [5] b) Más igék mellett annak kifejezésére, hogy a cselekvés betölti a fő­név jelölté egész időközt, a magyar a nap, reggel, este, éjjel szavak rag­talan alakját használja az egész jelzővel, más főneveknél az -ig ragos vagy pedig az át, keresztül névutós alakot. Az orosz határozott időmennyiség esetén a puszta acc.-szal, határozatlan időmennyiség esetén pedig puszta vagy iio előljárós dat.-szal fejezi ki ugyanezt a viszonyt. — Pl.: Egész nap nem dolgozott, egész éjjel nem aludt — Bech /NEHB HE paŐoraa, BCIO HOHB HE ciiaa. Ilja egy egész hónapig tanult táncolni (Szerebr.) — TIJIMI NEJIBIFT Meevm yíMCH TanijeBaTb. Tizenkét évig nem látta hazáját (P.) — ^BeHawaTb ex ne BH;TAJI OH CBoeft PO^HHTI. Heteken keresztül hordta zsebében a leve­leket — Napokon át tudtam volna nézni a száraz gyomot. (Pauszt.) — JIÜHCBMA ... OH no IJEJIBIM HE/TEJWM xacEaji y ceón B KAPMAHE. — I^eaíJMH /UIAMH H MOR 6I»I paccMaTpnBa '1 'b CYXOH óypbsni. 4. Időszakasz, amelynek határai között végbemegy az egész cselekvés Azt az időszakaszt, amelynek határai között kezdődésétől befejező­déséig végbemegy az egész cselekvés, mind a két nyelv 2—2 eszközzel tudja kifejezni: a magyar a belül és alatt névutókkal, az orosz pedig B -F­-j- acc., illetőleg 3a -f- acc.-szal. Az irányultságban mutatkozó különbséget nem számítva e két szerkezetpárban a megfelelés teljesnek mondható. Mindkét szerkezetpár azonos időviszonyt jelöl. Mindkettőben közös az is, hogy a bennük kifejezett időviszony szorosan összefügg az igében kifeje­zett cselekvés teljességével, befejezettségével. Mindkettőben csak olyan cselekvést jelentő ige szerepelhet, amelynek van kezdődése. folyamata és vége. Ez az ige mindkét szerkezetpárban csak befejezett szemléletű alak lehet (a magyarban: többnyire igekötős). Nem fordulhat elő ezekben a szerkezetekben sem egyszeri cselekvést jelentő folyamatos szemléletű ige, sem pedig olyan befejezett szemléletű, amely nem fejez ki egyszers­mind bevégzettséget is (pl. elüldögélni —nocHweTb). Orosz folyamatos ige lehet éppen tagja e szószerkezeteknek, de csak akkor, ha olyan ismétlődő cselekvést jelent, amelynek ismétlődő szakaszai a főnév jelölte időszaka­szon belül (alatt) mennek vegbe, vagyis ha a folyamatos orosz ige magyar 14* 211

Next

/
Thumbnails
Contents