Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

egészségesebb dolog, — mondta, — mint pirkadatkor ébredni jel (Puskin) — HeT HHnero 3/iopoBee, — CKAAAJI OH, — Me.\i iipocmiaTbca na sape. Hajnalban könnyű szellő támadt s újra elült (Pusk.) — Ha paecBexe iio/iHiuiCH ii CHona yrax jierKHft neTepoi;. Koljcovot tízéves korában kezdték írni-olvasni tanítani (Bel.) — Ha AGCHTOM RO^Y Koabnona na'iajin V

TIHTE> rpaMOie. (Az orosz sorszámnév jelzős ro;i főnév elóljárós esete Ha elöljáróval életkort jelent.) E) A szóban forgó időviszonyok a hónap, év, évszázad, évezred szavakkal és a hónapok nevével való kifejezésében úgyszólván teljes megfelelést találunk, amennyiben a magyar ilyenkor a -ban, -ben ragos (inessivusi) alakot, az orosz pedig a B -J- praep.-t használja. Pl.: Januárban nálunk nagy hidegek vannak — B Hiinape y nac ÓHBaioT CHJibHue Mopo3H. — A turisták csak augusztusban tértek haza — TypHcra BepHyjiHCh AOUOÍÍ TOJibKO B aBiycre. Tavaly (az elmúlt évben) ilyenkor azt sem tudtam, hogy a világon vagy — B iiponaoM ro^y b yTo BpeMa a 11 ne 3Ha.ua, mto th na CBere ecxh. (Majjbn.) Lomonoszov a XVIII. században élt — JIOMOHOCOB íkhji B 18-OM Bene. Némi eltérést mutat a fenti szabálytól az orosz roa szó többes száma azzal, hogy B -f- acc. mellett a b -f- praep. eset is használatos; pl.: A háború éveiben gyárban dolgozott — B ro/ibi BOÖHH OH paöoraji na YAIIO^E. de: a múlt század hatvanas éveiben — B MECTH/IECATBIX ro^axiiponuioro Béna. Az oroszban e két forma között csak frazeológiai különbség van, de nem cserélhetők fel. Talán csak az egyetlen B TOT ro;I — B TÓM ro;iy formapár tagjai használhatók egyaránt [6]. 0 A nem eléggé határozott időtartamot jelentő szavak (az évszakok nevei és a napszakot jelentők) jelzőtlen alakjukban mint határozószók jelölik a cselekvés lefolyásának időpontját (időszakaszát): tavasszal, nyáron, ősszel, télen •— reggel, nappal, este, éjjel — HECHOÁ, JIGTOM, ocenbio, 3HM0Ü — yTpOM, /uieM, BeqepoM, HO^BKX Mint a felsorolás is mutatja, az oroszban mind a nyolc megegyezik alapszavának eszközhatározós esetével, a magyar megfelelőik különböző képzésűek. — E határozószok jelzős alakjaikban természetesen megint főnévnek számítanak, de az időpontot ugyanazzal az alakkal jelölik, amelyben határozószókká váltak. Vö. kora tavasszal — ezen a nyáron — késő ősszel — a múlt télen — kora reggel — késő este — sötét éjjel — panneft BecHofi — HUHeimraM jiexoM — 1103J,HeS oceiibío — iipoaiJioö 3HMOÖ — paHHHM yrpoM — IIO3AHHM Jse'iepOM — Te.MHOÖ HOMblO. Ugyanezek a szavak az oroszban olykor B -f- acc.-szal is kifejezhetik a cselekvés lefolyásának időpontját (időszakaszát). Vö. B cypoByio 3H.\iy npoinJioro ro/ia — B nponuoe jieTo — B OAMH irpeKpacHuft JIÖTHHŐ Benep — B O/J,HO npeKpacHoe yrpo. 2. Határozatlan időfogalmat jelentő szavak (idő, jelen, múlt, jövő) az időpontot a magyarban az inessivusi -ban, -ben ragos alakkal, az oroszban a BPEMA szó B -f- acc., a többi B -f-praep.-szal fejezik ki. Pl.: I. Péter idejében (— korában), a háború utáni időkben — a közeljövőben — a jelenben — a közelmúltban — no BPEMA (npeMeHa) Ileipa 1. — B noejienoenHoe BPEMA — B ÖJiHiKafiiiie.M őy^yme.M — B HaeroameM — B ne^ieKOM npoiujioM. 14 2C 9