Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

egyik műsorát idézzük, melyben azt fogalmazta meg, hogy ő is a könyveknek köszönheti azt, hogy most ennyi kísérletet stb. ismer. A televízió motiváló jellege egyben cáfolat arra a véleményre, mely szerint a televízió elvonja az olvasástól a gyermeket és felnőttet. Tapasztalataink szerint inkább könyvet ad a kezébe a televízió azoknak is, kik eddig nem voltak valami közeli barátságban a betűvel. Boldizsár Iván: „A toll és az ernyő" c. cikkében [6] arról ír, hogy mióta a televízióban is szerepelj sokkal bensőségesebb a kapcsolata az olvasókkal. Levelek útján, telefonon és személyesen keresik fel egy-egy televíziós íróolvasó találkozó után. „37 éves írói és újságírói pályám alatt sohasem éreztem ennyire, hogy érdemes írni — olvashatjuk cikkében —, hogy eljut az, amit mondani akarok azokhoz, akiknek mondani akarom". [7] Elvitathatatlan tény, hogy a könyv továbbra is a tudás, illetve a tanulás fő pillére marad. Az olvasást, a könyvet nem lehet semmi mással teljes értékűen pótolni. Azzal tehát, hogy a televízió olvasásra serkent, a különböző szakirodalom tanulmányozására motivál, rendkívül sokat tesz az általános és szakműveltség fokozása érdekében. Találkozunk a televízióban olyan műsorokkal is, melyeknek a motiválás a közvetlen célja. A televízió könyvespolca a legújabban megjelenő irodalmat ajánlja, a Magyar Hirdető műsorában a FÖMO jelentése a legújabb filmek megnézésére inspirál. Az említetteken kívül szólni kell a Műsorkalauzról, mely havi egy alkalommal jelentkezik. A fiatalokat ez a 15 perces műsor elkalauzolja a színházakba, mozikba, múzeumokba, hangversenytermekbe, egy-egy érdeklődést felkeltő zenei, drámai betét bevágásával vagy képek bemutatásával felhívja a figyelmet, hogy mit érdemes megnézni! ** Ezek után vizsgáljunk meg néhány ifjúságnak szánt, ismeretterjesztő jellegű televíziós műsort, melyek szerkesztésénél a lehetőségekhez képest igyekeztek kapcsolódni az iskola célkitűzéseihez, elősegíteni a világ megismerését, tágítani a fiatalok látókörét, elmélyíteni az iskolában tanull akat és aktivitásra serkenteni őket. Az első ifjúsági ismeretterjesztő műsor 1957. márciusában jelent meg a képernyőn, öveges professzor a rendelkezésére szánt 10 perc alatt néhány 2 forintos segítségével bebizonyította a nézőknek a testek tehetetlenségére és rugalmas ütközésére vonatkozó fizikai törvényszerűségeket. A rendszeressé vált műsor azóta is igen sok kísérletet mutat be. Népszerűsége főleg ezzel magyarázható. Hiszen a kísérlet nézése igen nagy élményt jelent. Már utaltunk arra, hogy az optikai benyomás maradandóbb, mint a pusztán akusztikai észlelés. Sokan idősebb korukban is könnyen felidézik azokat a kísérleteket, melyeket fizika vagy kémia órán láttak. Pl. a testek hő okozta tágulását bizonyító fémgolyós kísérlet épp olyan feledhetetlen, mint a hullámmozgás kötéllel vagy spirállal való bemutatása. 20