Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

• idő-D sza-n ka-D szok 7. amelyekkel párhuzamosan, amelyek után megy végbe a cs. egy-egy ismétlődő szakasza 8. az időpont vagy időszakasz hozzávetőleges meghatározása III. Meddig? Mikorra? — • időpont vagy amely felé tart időszakasz a) ameddig tart, b) amikorra befejeződik a cselekvés. III. Az időbeli kiindulópont meghatározása A cselekvés időbeli kiindulópontját mindkét nyelv többnyire a külviszony kiindulópontot jelölő kifejezőeszközeivel határozza meg: a magyar a -tói, -tői ragos ablativusi alakkal, a vele azonos funkciójú -tói fogva, -tői kezdve ragos-névutós szerkezetekkel és a -ról, -ről ragos delativusi alakkal, az orosz pedig a nekik megfelelő ot -{- gen., illetőleg c + genszal. — Az elativusi -ból, -bői ragos alak és a neki megfelelő híj -j- gen. mindkét nyelvben csak igen ritkán fordul elő ebben a funkcióban. Egyetlen speciális eszköz az időbeli kiindulópont jelölésére a magyar óta névutó. Azt fejezi ki, hogy a cselekvés a megjelölt időpontban kezdődött, és a beszéd mozzanatában, illetőleg a szóban forgó időpontban még tart vagy tartott. Ezt a jelentésárnyalatot az orosz vagy elhanyagolja, vagy pedig körülírással fejezi ki. Pl.: Nem volt eső tavasz óta — He óhjeo AOKAH C BeCHH. A kifejezőeszközök viszonylagos azonossága mellett azonban lényeges különbség van a két nyelv között. A magyar főképp az ablativusi alakot használja az időbeli kiinduló pont meghatározására. Pl.: Cseléd volt, kicsi gyerek korától (Darvas) (vö. c caMoro aercTBa); Rozgonyi hajnaltól sürög elé s hátra (Arany J.) (vö. c paccBera). — A delativusi alak a magyarban csak a van, marad, ered és hasonló igék mellett annak kifejezésére használatos, hogy az ilyen igékkel kifejezett cselekvés mikorra nyúlik vissza. Pl.: Megette a vacsoráról maradt húst — Oh ci.eji mhco,. ocraBineecH ox yíKHHa. — Tavalyról maradt egy-két tanítványa (Illyés). Az elativusi alak a magyarban csak igen ritkán fordul elő, s akkor is az eredetviszony erős árnyalatával. Pl.: Ez az újság még a háború előtti időből való — 9ra raaera eme ocraiact ot iipeABOéHuoi\j Bpe\tetíH. [5]. Ezzel szemben az orosz főképpen a delativusi elöljárót használja az 204