Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari J.—Dr. Tóth I.: Nagy orosz nyelvészek II. F. F. For tuna tov és a moszkvai nyelvészeti iskola

„Minden affixum hiánya ugyanolyan töveknél más szavakban szintén szóformát képez e szavak más szavakhoz való viszonya tekintetében, amelyek ugyané töveket foglalják magukban affixummal való kapcsolatukban" [9]. így pl. a delala-delal0, karta-kart0 esetében a hiányzó nyelvi jel ugyanolyan jelentéshordozó, jelentést megkülönböztető tulajdonsággal rendelkezik, mint a más esetekben pozitív módon kifejezésre jutó nyelvi jel. Fortunatov e tanítása a modern nyelvtudomány 0 morfémáról szóló tanítása előfutáraként fogható fel. 3.3. Fortunatov rendkívüli figyelmet szentelt a nyelvi jelek és a pszichikumban levő képzetek összefüggése tanulmányozásának. Mivel a nyelvi jel elsősorban mint beszédtevékenység jelentkezik, részletesen tárgyalja a nyelv hangoldala, a nyelvi jelenségek fonetikai sajátosságát és annak kapcsolatát a tudattartalommal. Hangsúlyozza, hogy a beszédhang, mint a gondolattartalom és az érzések kifejezése bonyolult jelenség. A hangképzet nem oszthatatlan: ,.A beszédhangok hallási érzetei és a beszélőszervek mozgásérzetei könnyen felidézhetők, és ezen érzeteknek felidézése az, amit a szavak hangalakjáról alkotott képzetnek nevezünk" [10], Fortunatov e megjegyzése rendkívül fontos: a hangképzetek alkotó elemeiről szól. A hangképzet nem oszthatatlan: hallási és mozgási képzetek alkotják. Ez a megfogalmazás igen közel áll ahhoz, ahogyan I. A. Baudouin de Courtenay meghatározta a fonéma fogalmát. Ö a hangképzeteket (fonémákat) a kiejtés oldaláról mozgási képzetekre (kinémák), a hallás oldaláról akusztikai képzetekre (akuszmák) osztotta. Bár a Fortunatov által használt terminológia hagyományosabb, a hangképzet meghatározása közel áll ahhoz, ahogyan Baudouin de Courtenay a fogalmát meghatározta. Ez jól illusztrálja azt, hogy a két jelentős orosz nyelvészeti iskola, a kazáni és a moszkvai között nemcsak különbségek, hanem hasonlóságok is vannak. Bogorodickij hasonló párhuzamosságokra gondolhatott, amikor a két iskolát ,,közeli rokonnak" nevezte [11]. 3.4. Bár Fortunatov, azonosan az újgrammatikusokkal, nagy figyelmet fordít a nyelvi jel pszichikai vonatkozásai tanulmányozásának, ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolja a nyelv társadalmi jellegét. „Minden nyelv egy bizonyos társadalomhoz, társadalmi szövetséghez tartozik, azaz minden nyelv emberekhez, e társadalom tagjaihoz tartozik" [12]. A társadalom életében végbemenő változásokat a nyelv változásai követik. A nyelvi változások között vannak tehát olyanok, amelyek a nyelv belső fejlődése révén jelennek meg, de vannak olyanok is, amelveket a nyelvi közösségek hordozóinak társadalmi életében levő viszonyok hoznak létre. Ez a meghatározás magában foglalja a belső és külső nyelvtörténet fogalmát. A társadalmi tényezők jelentőségét különösen fontosnak tartja Fortunatov a nyelvjárások történetének tanulmányozásában. Ezért szentel kiilön fejezetet művében a nyelvjárások kérdésének. 175