Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari J.—Dr. Tóth I.: Nagy orosz nyelvészek II. F. F. For tuna tov és a moszkvai nyelvészeti iskola

nunk, megfigyelhető-é ilyen átmenet egy ismert nyelvben, és ha megfigyelhető, akkor milyen viszonyok mellett; erre pedig analóg példát kell bemutatnunk" [6], Az elmondottak alapján lathatjuk, hogy Fortunatovnak voltak olyan megnyilatkozásai, amelyek egybeestek az újgrammatikus programmal, bár nem tőlük vette át. Ez a párhuzamosság a tudomány akkori helyzetével, hiányosságaival magyarázható. Ez volt az a tudományos háttér, amely alapján Fortunatov munkássága kibontakozott. 3.1. Az elmondottak után rátérünk F. F. Fortunatov általános nyelvészeti tanításainak ismertetésére, majd röviden vázoljuk az indoeurópai nyelvtudomány terén elért eredményeit is. Fortunatov általános nyelvészeti tanításainak ismertetése során öszszehasonlító nyelvtudomány című jegyzetét használtuk fel, amelyet válogatott műveiben adtak ki újra és ebben a megfogalmazásban 190l-re megy vissza. A moszkvai iskola megalapítója a nyelvet jelek összességének tekintette. ,,A nyelv a jelek összessége főleg a gondolat és a gondolat beszédben való kifejezése számára" [7]. A nyelv ebben a funkciójában a jelölő, a kifejező szerepét tölti be, a jelölt az a gondolati tartalom, amelyet ki akarunk fejezni. A nyelv olyan jelek összessége, amelyek képesek arra, hogy a beszélő tudatában ilyen vagy olyan képzetet felidézzenek. A nyelvi jelek tulajdonképpen a képzetek helyettesítői, hiszen pusztán a képzetek segítségével nem érintkezhetünk egymással. A képzetek és azok nyelvi jelekben történő kifejezése között nem okozati kapcsolat van. Nincs belső összefüggések által meghatározva, miért fejez ki xy hangkapcsolat 2 fogalmat. Jelentés és hangkapcsolat között — az indulatszók kivételével — nincs kapcsolat. Nem lehet tehát a hangutánzás elméletét a nyelv keletkezésének magyarázatául felhasználni. A nyelv az emberi érintkezés során realizálódik, amikor a beszélő által kiejtett hangkapcsolatok előidézik az általa kívánt képzetet a beszédpartner tudatában. Ilyen módon a nyelvi jel kétpólusú: a beszélő és a hallgató közötti. Fortunatov e gondolatai — bár alaposabb kifejtést nem nyertek — rendkívül közel állnak a modern nyelvtudományi irányzatok nyelvről alkotott felfogásához. A nyelvi jelről szóló tanítás megfelel annak az elgondolásnak, amelyet Saussure nyomán egy diagrammban ábrázolhatunk [8J: jelölő vagy méginkább forma jelölt jelentés 3.2. A nyelvi jelek nem elszigeteltek egymástól: kapcsolatban vannak egymással. Egy bizonyos hangképzetben realizálódó jel képes arra, hogy megváltoztassa azoknak a jeleknek jelentését, amelyekhez kapcsolódik. Pl. a nepravda szóban a ne hangkomplexum ilyen tulajdonsággal rendelkezik. Azonban nemcsak valamely nyelvi jel megléte képes jelentést kifejezni. A negatív nyelvi jel is jelfentést tud kifejezni. Egy affixum hiánya szintén képes a jelentés megváltoztatására. 174