Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Ottomar Minka: A CDU új „társadalomfilozófiája"

tói való függés" társadalma, amelyben 8. megvan a „kifejezett össztársadalmi tudat." [2] Mit jelentsenek az „alakított társadalom" ezen ismertetőjelei? „Szövetkezeti társadalmon" olyan társadalom értendő, amelyben minden csoport, minden intézményesített kötelék „össztársadalmi célokért" működik együtt. A feladat tehát a társadalom „integrációja", minden társadalmi erő összehangolása a belső uralom biztosítására. Ez azonban az eddig olyan sokat magasztalt világnézeti pluralizmus megtagadása, amely maga apologetikus törekvés volt arra, hogy az imperialista uralkodó rendszert fenn tudja tartani. Az „alakított társadalom" koncepciója itt az „ipari társadalom" elméletének változataként jelentkezik, amely a különböző érdekek pluralisztikus tűrését és a polgári demokratikus szabadság maradványait félretolja. [3] Mozgósító ideológiaként az agresszív monopóliumok terjeszkedési szándékait egy „népi közösség" céljaként állítja be. Ezen ideológia előfeltételeként követeli minden nem imperialista erő elkötelezettségét. A „közjóra irányuló megerősített csoportok" társadalmában az érdekszövetségek hatalma korlátozott és ellenőrzött kell hogy legyen, éspedig a „lehetőség szerint" a csoportok saját belátása alapján. A technikai haladást kihasználó állammonopolisztikus gazdálkodásnak azonban nem lenne szabad, hogy csoportok alakulásának legyen alárendelve. Itt az antipluralizmus, a szakszervezet és annak beleszólási követelésével szemben, nagyon világosan láthatóvá válik. Emellett nem hiányzik a hatalommal való fenyegetés, amennyiben a „belátás", pl. a DGB-é (Ném. Szaksz. Szöv.) nincsen meg. Nemcsak az objektív osztályantagonizmus, hanem maga az új imperialista társadalomelmélet is illúziónak tünteti fel a „társadalmi partnerséget". A „közjó" bálványa a pluralizmus elvében bizonyos demokratikus elemeket szigorúan mellőz. így kerülnek bele az alakított társadalom elméletébe az „ipari társadalom"-elmélet legreakciósabb vonásaival együtt a klerikális társadalomtan jelentős elemei. [4] A „szabad-demokratikus", „irányított" társadalomnak szerinte már nem felel meg a jelenlegi parlamentáris rendszer. A parlament nem lehet többé „alávetve a szervezett társadalmi érdekeknek." A parlamentben nem szabad többé harcnak lennie. Ezért a következő évek célja a „német demokrácia reformja" legyen. Meg kell alkotni tehát a „kormányzás" egészen új, „modern" technikáját, az „állami vezetés egészen új formáját. „Nyíltan megfogalmazva „Richárd Jaegernél ez azt jelenti: „Jogállam demokrácia nélkül is lehetséges." [5] Ezen elgondolás megvalósításának alapvető módszeréhez „minden társadalmi csoport összefogása", ill. minden versengő társadalmi érdek teljes kikapcsolása szükséges. Az imperializmus szenvedőleges tűrése a nyugat-németországi uralkodó körök szemében ma már nem elegendő; annak tevékeny támogatását követelik a néptömegektől. Az elit-elmélet új változatában a tömegeket „az általános érdekek szakemberei" vezetik. Ennek a népközösségi 146