Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához
A szerzett tapasztalatok és előírt követelmények alapján igen lényeges az évfolyamhoz méretezett fő célkitűzések összefoglalása. Valószínű, ez a kezdeti benyomások után még nem lesz teljes, kiegészítésre szorul. Azonban reálisan megközelíthető, ha nagy tudatossággal irányítjuk a felmérést, az első gyakorlati órákon a tapasztalatok gyűjtését, és figyelembe vesszük a kétéves munkájukat. A főiskolai programban az egységes követelmények a következő megfogalmazásban vannak rögzítve: ,,A Geometria c. tárgy előadásának az a célja, hogy a hallgatók eddigi jórészt szemléletes geometriai ismereteit logikailag világos alapfogalmakból és ezekre vonatkozó alaptételekből (axiómákból) kiindulva tudománnyá rendszerezzük . . . továbbá áttekintést adjunk a geometriai szerkesztések legfontosabb módszeréről. Ebben a rendszeres felépítésben a leendő általános iskolai tanároknak világosan kell látniok az általános iskolai geometriai ismeretek helyét és gyakorlati alkalmazásait." Ezek a „törvények" más és más feltételek közepette fognak érvényesülni a különböző évfolyamokat illetően. Nyilván, ezek érvényre jutását, megvalósulását befolyásolja az egyének felkészültsége geometriából, a kollektíva és egyének matematikai megalapozottsága; munkafegyelme; a kollektíva nevelő ereje, amely képes a lemaradókat magával ragadni, a hanyagokkal szemben fellépni; a vezető tanár hozzáállása, felkészültsége, az egyénekhez és kollektívához való viszonya; a matematika ezen ágának megszerettetése stb. Ezeket megfontolva, a tekintett évfolyam elé a következő fő megvalósítandó célokat tűztük ki. 1. A síkmértan tárgyalása során rendszerezni kell a szerkesztési eljárásokat. Ezek tudatosítására nagy gondot kell fordítani, hogy bármely feladatot a „maga helyére" tudjanak tenni. 2. A szerkesztés módszeres lépéseit következetesen meg kell követelni. (Ez igen nagy gyengéje volt ennek a kollektívának.) (Elemzés, szerkesztés, bizonyítás, diszkusszió.) Csak ezen az úton remélhető a minél nagyobb jártasság megszerzése. 3. Kimutatni, keresni kell az aktív munka biztosításának legjobb módszereit. Meg kell teremteni ezen belül az önálló munka lehetőségeit, a siker érzése megvalósulásának feltételeit. 4. Igen lényeges ennél a csoportnál, hogy lássák a tanult anyag alkalmazhatóságát. (Ilyen területek: az általános iskolai, középiskolai alkalmazás, főiskolán az ábrázoló geometriában és műszaki rajzban, később a matematikai folyóiratok feladatainak megoldásánál.) 5. Szoros kapcsolatot teremteni az elmélettel. Az egyes anyagrészeknek szemináriumszerű feldolgozása, az elméleti anyag egyes részeit önállóan feldolgoztatni. 6. Tudatosan ügyelni azon emberi tulajdonságok alakulására, amelyek fejlődésére a matematika nagy hatással van. Ezeket a II. fejezetben összefoglaltuk. 126