Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

7. A III. éves matematika—fizika csoport a főiskola egyik legjobb csoportja. Ezt a szellemet gyakorlatokon is tovább kell erősíteni. A matematika—kémia csoport viszont eléggé hanyag, nem egységes csoport. Éppen ezért a jobbak nem tudnak lendítő erővel hatni a többiekre. E csoportnál vannak különösen gyengék és hanyagok, akikre külön ügyelni kell. Mindezeket a gyakorlatok során figyelembe kell venni. Az ellenőrzésnek sokkal erőteljesebbnek és következetesebbnek kell lenni, mint pl. a másik csoportnál. 8. A csoportokban vannak egyének, akikből párttagok válhatnak. A kommunista tanárok külön foglalkozzanak velük! E célokat tanév elején tűztük ki. Nyilván időközben még alaposabb artalmat kapnak ezek a formák, tovább tökéletesednek, igen lényeges az elméleti anyaghoz kapcsolódó tartalmas, gazdag feladatgyűjtemény összeállítása. A hivatalos program szerint egy ilyen gyűjtemény már megjeleni, ez azonban a tanár számára sohasem lesz teljes. Inkább vezérfonalul szolgál. Ezzel számolva nem vártuk meg egy ilyen összeállítás megjelenését, hanem a több éves tapasztalataink alapján, az új körülmények és központi követelmények figyelembe vételével elkészítettük saját igényeinknek megfelelően. A feladatok összeválogatásánál különösen vigyáztunk az alábbi szempontok érvényesülésére: a) Az egyes fejezeteknél csak olyan feladatok szerepeljenek, amelyekhez nem kell felhasználni később tanulandó tételeket. b) A kurzus végére világosan kirajzolódjon a hallgatók előtt a geometriai eljárások rendszere, és alkalom legyen a kívánt készségi fokot elsajátítani. c) Világosan lássák azokat a szerkesztési módszereket, amelyek csoportjának valamelyikébe elhelyezhető az adott feladat, vagy amelyek kombinációit kell felhasználni az egyes feladatok megoldásánál. Ezek a következők: I. Szerkesztések mértani helyekkel. II. Szerkesztések transzformációval. a) Tengelyes és centrális tükrözés. b) Eltolás. c) Elforgatás. d) Hasonlóság. 1. Centrális és párhuzamos hasonlóság. 2. Arányossági tételek a derékszögű és általános háromszögben, körben. e) Inverzió. III. Háromszöggeometriai szerkesztések. Négyszögek és sokszögek szerkesztése. IV. Nem euklidesi szerkesztések. V. Feladatok bizonyításokra. d) Szoros kapcsolat alakuljon ki az elmélettel olyan értelemben is, hogy mely részek számonkérését utaljuk a gyakorlatokra (beleértve 127