Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

ben, azok kisebb kollektíváiban, a KISZ-csoportokban realizálódik. Ott élik életüket, azon belül lehetnek öntevékenyek, kezdeményezők, vagy éppen passzívak. Az alapszervezetiben végzett munka lehet színes, változatos, vagy unalmas, ennek végzése közben keletkezhetnek sikervagy sikertelen élmények, amelyek végül is az egyes hallgatók további kedvét, hozzáállását befolyásolják. Milyen téren várhatunk az alapszervezetektől aktivitást, kezdeményezést? Elsősorban az alapszervezet évi programjának kialakításában. Az elmúlt évben több tanárképző főiskolán megindult az a folyamat, hogy az alapszervezeteket ráneveljék érdeklődésüknek, munkájuknak megfelelő saját programjuk kialakítására. Bármennyire banálisnak tűnik ez, a való kép mégis az volt éveken át, hogy az alapszervezetek tulajdonképpen csak végrehajtói voltak a felsőbb KISZ-vezetőség utasításainak. Programjuk színtelen, unalmas, s következésképpen a KISZ egész élete is szürkének, a KISZ-munka pedig tehernek hatott. Kevés olyan alapszervezettel találkoztunk, amelyik gazdag program szerint élt. A taggyűléseken sok volt a hiányzó, hiszen unalmas beszámolókon, kötelezően előírt témák meghallgatásán kívül más nem nagyon vonzotta a 'hallgatókat. Az alapszervezetek évi munkaterve pedig a taggyűléseken kívül — ha azt meg is tartották — nem tartalmazott egyebet. Külön elgondolkodtató az is, hogy az általános és középiskolák mozgalmi évei után aránylag kevés ötlettel rendelkeznek KISZ-tagjaink a programok tervezését illetően. A kívánatos pedig az lenne, hogy az intézményi KISZ-vezetőség általános direktívái alapján az alapszervezet maga dolgozza ki saját programját * Év közben is állandóan figyelemmel kísérjük az alapszervezetek programjának alakulását, és ilyenkor is sok alkalom nyílik a segítségadásra. Az aktivitás benne rejtőzik hallgatóinkban, csak fel kell ébreszteni. Egyéb tényezők között (iskolai légkör, objektív körülmények stb.) a vonzó, értékes program, az alapos vezetőképzés és az év közi segítés — ellenőrzés a legalapvetőbb tényező a hallgatók aktivitásának serkentésében. * Az 1964—65-ös tanévben bizottságunk kénytelen volt évfolyamonkénti ötletgyűjteményt kidolgozni az alapszervezeti munkatervekhez. Az év eleji vezetőképző tanfolyamon megvitattuk az alapszervezetek öntevékenységének problémáit, a programkészítést, és rendelkezésükre bocsátottuk az ötletgyűjteményt. A vita után az alapszervi vezetőségek elkészítették a munkaterv-javaslatot, amit később taggyűlés fogadott el. Tapasztalatunk, hogy emelkedett a programok színvonala, de az alapszervezetek munkájának értéke is. Nem az ötletgyűjteménynek köszönhetjük az eredményt, hanem elsősorban annak, hogy alapos ismertetés és vita: hatékony gondolatébresztés előzte meg a munkatervkészítést, módszeradás az alapszervezet lelkesítésére is. Az alapszervek munkatervének fő jellemzőjévé vált a cselekvéses akciók, rendezvények beiktatása. Megjelentek — az elméleti viták, előadások, beszámolók stb. mellett — az önálló kirándulások, a szaktárgyi szemléltető anyagok gyűjtése, a társadalmi munkaakciók önálló szervezése. Távlati perspektívák is születtek. Például több szak tervez előre egy-két évre önálló hazai vagy külföldi utazást, amelynek anyagi előkészületeit folyamatosan végzik. Olyan alapszervezet is akad, amelyik a társadalmi munkák mellett kollektíven besegít a háziipari szövetkezet munkájába (kézimunkák, játékbabák készítése), s a kereset kollektívtakarékba kerül. (Persze ilyen kinövései is vannak a kezdeményezéseknek.) A kezdeményezés felszabadultságára hadd említsük meg (figyelemreméltó összefüggés: aránytalanul nagyobb a lányok létszáma a fiúkénál!): az egyik alapszerv hagyományos rendezvényei közé iktatta az évenkénti férfinapot. Sziporkázóan szellemes, kissé csipkelődő, a kollektíva igazi családias szellemét tükröző hangulatot áraszt e kedves összejövetel. 44