Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

tulajdoniképpen négy fokozatra osztható. Természetesen, nem vettük itt figyelembe azokat a csoportokat, együttélési formákat, amelyek bizonyos szempontokból közösségeiknek tekinthetők (szakkörök, kultúrcsoportok, diákkörök stb.). A közösségek rendszerének szemléletében azonban értelmezési zavart szokott előidézni a kollégiumi közösségek és az intézményi közösségek összefüggése. (Ismeretes, hogy nem minden intézményben lehet megvalósítani, hogy a szakcsoportok mindnyájan és azonos összetételben nyerjenek kollégiumi elhelyezést.) B. PAPP JÁNOS utal erre és elemzi is összefüggéseit: ,,A közösségi nevelés érdekében kifejtett eddigi munkánk egyik hibája éppen az volt, hogy a primér közösséget a kollégiumi „szobaközösségben" láttuk. Ezzel tulajdonképpen helytelenül választottuk meg a primér közösséget, mert „szobaközösségeink" általában 5—6 főből állnak, de van olyan szoba is, amelyikben 3—4 hallgató van. Pedagógiai értelemben ez alacsony létszám. Makarenko primér közösségei, az osztagok is 10—12 főből álltak. A fent említett különböző csoportok, különösen a kollégiumi »szobaközösségek« a valóságban mégis fontos szerepet töltenek be nevelőmunkánkban, sőt az intézeti közösség kialakításában is." (I. m. 27. o.) „Érdekes, hogy a sokkal nagyobb önállósággal rendelkező ^szobaközösségek^ egyike-másika erősebb kollektívává forrt, mint a KISZcsoport, bár ebben a tanévben az új rendszerű KlSZ-patronálás következtében kevesebbet látogattuk őket. Ez azzal a pedagógiai indokkal magyarázható, hogy a heterogén összetételű »szobaközösségekben« erősebb a fejlődés tempója, mert a II. évesek példája gyorsan és meggyőzően hat, aminek az a következménye, hogy az I. évesek felelősségérzete jobban erősödik, érdeklődési körük gyorsabban bővül, tehát a közösségbe való beilleszkedés is gyorsabb. Hátránya az ilyen heterogén szobaközösségnek, hogy az alá- és fölérendeltség viszonya esetleg állandósul, szükségszerű tényezőnek tűnik fel. Ezzel szemben a homogén természetű KISZ-csoportok, primér közösségeink előnye, hogy azonos a tanulási munka, hasonló az érdeklődés, a problémák is hasonlóak, könvnyebb az ellenőrzés és jobban jelentkezik az önállóság kifejlődésének szükségszerűsége. Hátránya viszont a primér közösségnek az, hogy nehezebben indul a fejlődés, több tanári munkát igényel, nagyobb a klikkesedés veszélye, érdeklődési körük nehezen alakul, a felső évfolyam segítése nem adódik természetesen." (Uo. 28. o.) Annak ellenére, hogy a kollégiumi és intézményi közösségek élete, nevelőmunkája teljes mértékben összefügg (mint az idézetből is kitűnik), nem szabad összekevernünk az intézményi és kollégiumi szervezeti formákat. Fontossági sorrendet semmiképpen nem állíthatunk fel sem elvileg, sem gyakorlatilag: a maga összefüggéseiben mindkét szervezésű közösségnek megvan a sajátos feladata. Viszont átgondolt nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy a két szervezésű közösségek élete és fejlődése kiegyensúlyozott, egymást kiegészítő legyen. Ennek ilyen értelmű elemzése meghaladja a dolgozat tulajdonképpeni célját. A hallgatók számára a KISZ-élet lényegében az alapszervezetek43