Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

vott vagy saját előadóval, a hallgatók kívánságai alapján vitatják meg problémáikat. Azért nevezhetjük „általános" vitakörnek, mert ezek tematikája a legkötetlenebb, legáltalánosabb. S ahogyan az évek folyamán a hallgatók szakmai műveltsége alakul, mélyül, speciális érdeklődése differenciálódik, ennek, megfelelően a KISZ-oktatás formáinak is követniök kell ezt a differenciálódást. így épülnek erre a magasabb évfolyamokban: A speciális témájú vitakörök (ateista, világnézeti, etikai, esztétikai — film, irodalmi, alkotó, képzőművész stb körök). A marxista tudományos diákkörök és speciálkollégiumok. Szervezett politikai tájékoztatás (KISZ-vezetők állandó tájékoztatása, gyűlések, párt- és KISZ-események, évfordulók, ünnepek stb.). Ennek a KISZ oktatási rendszernek még nincsenek általános tapasztalatai, hiszen még csak a jövő tanévben kerülnek bevezetésre. Következtetni azonban lehet hasznosságára előre is, hiszen az életkori sajátosságokat, az ifjúkor alapképzettségét figyelembe veszi, azok felhasználására, az egyéni és kollektív aktivitásra épít; formáinál fogva több lehetőséget nyújt az aktív tanulásra. A differenciáltság lehetővé teszi az érdeklődés szerinti bekapcsolódást, de a fokozatosságot, egyenletességet is. Megvalósítása mind szervezési, mind tartalmi szempontból nagyfokú koordinációt, pontos tervezést igényel minden tanévkezdéskor a KISZ-szervezettől. 4. A társadalmi aktivitáshoz szükséges ismeretek és tapasztalatok meg szer eztetése voltaképpen a főiskolai KISZ és más mozgalmi munkában való jártasság megszerzését jelenti. Ennek a kérdésnek azonban egyéb összefüggésekben való tárgyalására még visszatérünk. B) Tanárképző intézményben a hallgatói közösségek életének kialakítása, irányítása különös jelentőséggel bír. Azonkívül, hogy a közösség nevelőhatása következtében a hallgatók közvetlen jellemformálása folyik az intézményben, az iskolai közösségi élet is mintegy végső módszertani illusztrációként szolgál a nevelői tevékenységhez. A magukkal hozott tapasztalatok — hiszen általános iskolás koruk óta a [közösségi élet ezernyi formájával találkoztak, vannak élményeik, és ezek — itt összegeződnek. A nevelés elméletének megismerésével együtt, annak alapján ezek a tapasztalatok is tudatosulnák. Ilyen értelemben az intézményi közösségi élet a neveléselmélet és gyakorlat kiegészítőjeként felfogható. Olyan illusztrációs lehetőséget nyújt, amely a közvetlen megfigyelésekre, pedagógiai következtetésekre ad alkalmat. Bár nagy segítőerőt jelent a hallgatók képzésében a nevelés minden terén az, hogy pedagógusnak készülnek, és így az intézményi nevelési alkalmakat, összefüggéseket könnyebben megértik, nem szabad feltételeznünk, hogy most már magától megy minden, hogy a főiskolán 41