Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)
Zám Éva: Pályakezdő diplomások: munkaerő-piaci igények - képzési struktúra
92 Zám Éva dását irányító területen, minden valószínűség szerint további speciális ismeretekre lesz szüksége. Hiszen a fenti munkakörökben az említés sorrendjében a pénzügy-számvitel, a humán szervező-személyügyi szervező szakok az adott munkaköröknek leginkább megfelelőek, nem a gazdálkodási szak (igaz, más szempontból más munkakörökben viszont az e szakon végzetteknek vannak előnyeik). Ha az érdekeltek megfelelő információk birtokában döntenének, akkor tudnák, hogy megközelítően mit várhatnak a munkáltatók a bizonyos szakon/szakokon végzett hallgatóktól és mit a munkavállalók olyan munkaköri elvárások alapján, amelyre képzettségük nem a legmegfelelőbb. Egy álláshirdetések elemzését végző tanulmány szerint jelenleg Magyarországon a munkáltatók alig tesznek különbséget hirdetéseikben a főiskolai és az egyetemi szintű végzettség között. (Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015-re.) A fiatal diplomások továbbtanulását pedig általában nem a munkaterületi specializáció, hanem a munkaerő-piaci negatív helyzettel történő szembesülés ösztönzi. Egy FIDEV felmérést elemző tanulmány szerint „az 1998-1999ben végzett fiatal diplomások több mint fele szerzett újabb diplomát 2004-ig, a főiskolai diplomával rendelkezők 56%-a, az egyetemi végzettségűek 57%-a." ( Galas i — Varga [2006]) 2 Ha figyelembe vesszük, hogy a mai pályakezdők kb. 40 évet töltenek el a munkaerő-piacon, akkor könnyű belátni, hogy nincs az a jós, aki megmondhatná, hogy milyen szakmastruktúrában kellene képezni a felsőoktatás hallgatóit. Rövidebb távon természetesen lehet a munkaerő-piaci igények és egyéni szakmai sikeresség szempontjából a jelenleginél jobban dönteni - hiszen az sem mindegy, hogy szakmai életünk során négyszer vagy esetleg nyolcszor kényszerülünk szakmaváltásra -, de ehhez biztosabb információkon alapuló döntésekre van szükség. Azokkal a kutatókkal értek egyet, akik vallják: „Az oktatás2 „...az első végzettségtől különböző szakcsoportban nagyobb valószínűséggel szereznek újabb diplomát azok, akik korábbi tanulmányaikat kevésbé preferált szakon / intézményekben folytatták, függetlenül a kezdeti munkaerőpiaci sikerességtől. ... A második diplomával azonos szakcsoportban történő továbbtanulás valószínűségére nem hat, hogy a fiatal első diplomáját preferált, vagy kevésbé preferált intézményben/szakon szereztee, növeli viszont e tanulmányok valószínűségét, ha induló keresete alacsonyabb, mint a hozzá hasonló társaié, ha főiskolai szintű az első diplomája és ha az első diploma a közgazdasági, vagy természettudományi szakcsoporthoz tartozik. Ezek a tanulmányok már rövid távon is kereseti nyereséghez vezetnek, és pozitív hatásuk a foglalkoztatásban is megmutatkozik." (Galasi - Varga [2006])
