Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Zám Éva: Pályakezdő diplomások: munkaerő-piaci igények - képzési struktúra

90 Zám Éva 1. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006. december Régiók Legfeljebb 8 osztályt végzett (fő) Középfokú végzettségű (fő) Diplomás (fő) Pályakezdő (fő) Közép-Magyarország 12 318 24 404 4 741 2 178 Közép-Dunántúl 12 743 20 555 1 613 2 636 Nyugat-Dunántúl 10 199 16 477 1 589 1 864 Dél-Dunántúl 25 530 27 531 1 797 4710 ÉszakMagyarország 41 883 41 159 2 332 9 186 Eszak-Alföld 46 825 46 468 3 229 10 534 Dél-Alfóld 23 513 35 795 2 738 5 787 Ország összesen: 173 011 212 389 18 039 36 895 Forrás: Magyar régiók zsebkönyve. 2006. 13. oldal így a továbbtanulási döntés előtt állók azzal kevéssé foglalkoznak, hogy azt a magasabb szintű végzettséget milyen szakterületen lenne célszerű megszerezni. Igaz, ehhez az információik is szűkösek. Inkább azt vizsgálják, miben van esélyük, milyen szak a „trendi". A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy versenyképes felsőoktatást csak piacorientált felsőoktatással lehet csinálni. Ez tette igazán sikeressé az amerikai felsőoktatási rendszert is. (Berács [2006]) Magyarország a modern piacgazdaság kezdő lépéseit teszi csupán. Hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a felsőoktatás intézményei is piacorientált szervezetekként működjenek, melyek a rendszerváltás után súlyos fejlesztési problémákkal küzdöttek és küzdenek ma is, versenyképességük jelentősen visszaesett. „A felsőoktatás fejlesztése nélkülözte a szakszerű előkészítő munkát, különösen a prognosztizálást." (Polonyi - Tímár [2006]) A képzés hiányai A vizsgálatban szereplő észak-magyarországi cégek, intézmények által foglalkoztatott felsőfokú végzettségűeknek tehát közel egyharmada nem a szakmai végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. (Érdekes, hogy a mikrovállalkozások esetében jobb a megfelelés, mint a nagyvállalatok körében.) Célszerű azt is észrevenni, hogy nem elég Magyarországon makroszinten feltételezhető munkaerő-piaci egyensúlyra törekedni, hiszen az komoly egyensúlytalanságokat