Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Tánczos Tamás: Az egri kistérségben végzett diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek vizsgálata

Az egri kistérségben végzett diplomás ... 69]_ kenykedik, ezért valószínűsíthető, hogy a munkavégzésben szerepe van a diplomájuknak. A munkahelyválasztás szempontrendszere Az első munkahely kiválasztásának szempontrendszerében az első helyen nem meglepő módon a kereseti lehetőség áll. Ezt a szakmai kihívás, a munkahely és a lakás minél kisebb távolsága, a jó kollektíva, a partner illetve a házastárs elérhetősége, a béren kívüli juttatások, és végül a kötetlen munkaidő követi, gyakorlatilag lineárisan csökkenő pontértékekkel. A béren kívüli juttatások alulértékeltségének oka valószínűleg abban áll, hogy a pályakezdők a kötelező ilyen jellegű juttatásokon túl ebben nagyon kis mértékben részesülnek, vagy ha mégis (gondolok itt például az ügynöki jellegű tevékenységekre), akkor ez a kereseti lehetőség beszűkülésével jár együtt. Ez a szempont abban az esetben kerülhet előtérbe, ha a munkavállaló több állásajánlat között választhat, és így a döntés során a béren kívüli juttatásokat is mérlegre teheti. Mivel azonban jelenleg pályakezdőkről van szó, akik esetében a választás dilemmáját megteremtő széles munkahelykínálat ritkán fordul elő, ezért az említett szempont hangsúlyosabbá válása ebben az olvasatban sem indokolt. A szakmai kihívás előkelő pozícióját kedvezőnek ítélhető. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a válaszolók látják az örömteli, önmegvalósításra teret adó munkavégzés nagy jelentőségét. A munkahely választás eszközrendszere Az álláskeresés módját taglaló kérdésre a válaszadók (341 fő) 33,14%-a a rokoni, barát kört jelölte meg, a második helyre 21,7%-al a nyomtatott sajtóban megjelenő álláshirdetéseket sorolták. Közel azonos (11) százalékban szerepelt az elektronikus sajtó és a szakmai gyakorlat helye, mint álláshoz jutási lehetőség. Az állásközvetítő irodák szolgáltatását megközelítőleg 7% vette igénybe, míg a főiskolán szerzett ilyen jellegű információkkal közel 2% élt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgált időszakban iskolánkban még karrieriroda nem működött, jelenleg viszont már rendelkezünk ilyennel, ezért több mint valószínű, hogy ma már a főiskolán álláslehetőséghez jutó végzettek aránya másképp alakul.