Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Papanek Gábor: A felsőfokú végzettségűek tudás-vagyona és a munkaerőpiaci igények Észak-Magyarországon kutatás célja, módszerei

16 Papanek Gábor „tanári" diplomás.

7 Az előbbiek a gazdálkodási, a kommunikáció, a könyvtárinformatikai és a szociálpedagógiai, az utóbbiak a magyar nyelv és irodalom, angol nyelvtanár, német nyelvtanár, matematika, számítástechnika, biológia és gazdaságismeret tanár szakok. Bár e „minta" az észak-magyarországi fiatal diplomások körében ugyancsak nem reprezentatív, azt reméljük, hogy a felvétel számos eredménye nyomán - megfelelő óvatossággal - ezúttal is következtethetünk a regionális, sőt, esetenként az országos helyzetképre és perspektívákra. Tekintettel arra, hogy a Főiskola széles körben ápol jó kapcsolatokat volt hallgatóival, a kiküldött 1000 kérdőívből „optimista" várakozásainknál is több, 357 értékelhetően kitöltött érkezett vissza (e 36%-os válaszadási arány nemzetközi összehasonlításban is igen magas). A válaszadók nem szerinti megoszlása az egész Főiskolára jellemző megoszlást tükrözi, 80%-uk nő, mindössze 20%-uk férfi, s nagyjából egy-egy negyedük végzett a vizsgált négy év mindegyikében. Körükben mindhárom felmérni kívánt kar korábbi hallgatói megtalálhatók. Diplomáik átlagos minősítése 3,87, meglehetősen jó. Egyetlen elégséges minősítéssel diplomázott hallgató sem válaszolt, közepes minősítésű diplomával a válaszadók 26%-a rendelkezik, a leggyakoribbak a jó minősítésű diplomák (az összesnek 60%-át teszik ki). Jeles, illetve kitűnő minősítésű diplomát a válaszadók 14%-a kapott. A feldolgozás során ezúttal is a kapott válaszoknak a válaszlehetőségek szerinti megoszlásait (és néhány, a válaszok megbízhatóságára jellemző indexet) számoltuk ki. A felvétel legfontosabb - és a vállalati vizsgálatok eredményeivel összecsengő - tapasztalata, hogy a Főiskola pályakezdőinek többsége viszonylag hamar talált munká

t, a munkaerő-piaci igények, illetve a képzés szakmastruktúrája, valamint egyéb jellemzői között azonban több ponton is eltérések vannak, s ez egyes szférákban munkaerő-hiányt, másutt (strukturális) munkanélküliséget eredményez. Különösen a nyelveket tudó szakemberek terén van jelentős kereslet. A kevéssé keresett, többnyire tanári szakokon végzettek viszont már ma sem nagyon találnak szakmájuknak megfelelő, s jó kereseti lehetőségeket kínáló munkahelyet (Kádek [2008]). A fenti, a 2000-es évek elejére jellemző kari struktúra mára megváltozott (de mivel a korábban végzetteket vizsgáltuk, a múltbeli csoportosítást kellett alkalmaznunk). A jelzett „gazdasághoz közeli", illetve „tanári" csoportosítás pedig a kutatás céljaira készült, nem a Karok profiljainak felel meg.