Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Hernádi Lászlóné: A 2005-ben indult idegenvezető kurzus tapasztalatai — egy nyelvtanár szemével

346 Hernádi Lászlóné csak részben igaz. Tény, hogy a mai diákok mások, mint akár az öt évvel ezelőttiek, de nézzük csak meg jobban, mi, tanárok, vajon mennyiben vagyunk ezért felelősek? Az nem is kérdés, hogy mi is részesei vagyunk ennek a hosszú folyamatnak. Nem könnyű nyelvtanulónak lenni egy olyan korban, amelyben szinte teljesen kiment a divatból a szóbeli számonkérés, amikor az állítólagos időveszteség kompenzálására inkább írásban feleltetnek a tanárok, sajnos már az általános iskolákban is. Ez pedig óhatatlanul megjelenik az idegennyelv tanulás terén is, hiszen sokkal több időbe telik „visszaszoktatni" a tanulókat arra, hogy ne ijedjenek meg a saját hangjuktól, hogy merjenek kiállni a társaik elé, hogy fogalmazzák meg a gondolataikat idegen nyelven. Egy idegenvezető pedig kicsit olyan, mint egy színész. Minden alkalommal előadja saját kis darabját a „nagyérdeműnek", és ha nem kellőképpen meggyőző és lebilincselő az előadás, a publikum nyomban hangot ad nemtetszésének. Természetesen, mint minden szakmában, itt is nagy szerepet játszik a gyakorlat. Minél többször mondjuk el a jól betanult (egri) városnéző szöveget, annál magabiztosabbak és felszabadultabbak leszünk, egyre több humorral színezzük mondanivalónkat, bátrabban szólunk "ki" a csoporthoz, és egy nap azon vesszük észre magunkat, hogy apró változtatásokkal adjuk elő ugyanazt, mert már mi magunk is igényeljük, hogy kicsit másként hangozzék a jól megszokott szöveg. Idáig elérkezni azonban csak hosszú, kitartó és a szó nemes értelmében vett alázatos munkával lehetséges. Ez a fajta alázat pedig ugyancsak kihalófélben van napjaink felgyorsult világában, amikor a "tanuljunk-könnyen-gyorsan' (nyelveket vagy bármi mást) hamis jelszava szinte soha nem látott sebességgel hódit. Véleményem szerint a könnyű és gyors siker mögött ugyanis legkevésbé lehetséges valami maradandót felfedezni. Egy nyelv elsajátításánál pedig különösen fontos az alaposság, rendszeresség. Az idegenvezető kurzuson a hallgatók heti tíz órában tanulják az adott idegen nyelvet. (Német és angol nyelven történik a képzés.) Négy órában gazdaságiidegenforgalmi tematikát követnek, a fennmaradó hat órában pedig a „hagyományos" nyelvoktatás elveit követve a négy alapkészséget fejlesztjük. Ezen belül is leginkább a beszéd -és halláskészséget. A 2005-ös csoport közös megegyezés alapján úgy döntött, valamennyien a TELC nyelvvizsgára készülnek. Ez a vizsgatípus azért különösen népszerű a nyelvtanulók körében, mert két bizonyítványt ad, amelyek közül az angol nyelvűt az Európai Unió országaiban is elismerik. Napjainkban a használható nyelvtudás kérdése jelentősen előtérbe került, nem véletlen, hogy gombamód szaporodnak a nyelvvizsgarendszerek-vizsgaközpontok. Ez még indokoltabbá teszi az előzetes tájékozódást a leendő vizsgázó részéről. 2.2.3. Az Európai Nyelvvizsga Bizonyítvány (TELC) Az Európai Nyelvvizsga Bizonyítvány a frankfurti székhelyű WBT Weiterbildungs-Testsysteme GmbH kizárólagos fejlesztése. A WBT-t 1998-ban a Német Népfőiskolák Egyesülete alapította. Az Európában található 3000 vizsgahely közül 54 működik Magyarországon. Az angol nyelv 2001, a német 2003 óta államilag akkreditált, így érettségihez, felvételihez, diplomakiadáshoz és munkavállalás-