Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szegedi Krisztina: Az orosz tőkebefektetések helyzete és lehetőségei Magyarországon. Az észak-magyarországi régió tőkevonzása

264 Szegedi Krisztina Az orosz elnök budapesti látogatásakor szó esett a jövőbeni energiaipari együttműködésről is. A Magyar Villamos Művek (MVM) megállapodott orosz partnerével, hogy az részt vesz a Paksi Atomerőmű felújításában és teljesítményének növelésében, továbbá, hogy együtt kívánnak működni az energiakereskedelemben, az európai és az orosz energiarendszer integrálásában, valamint erőművek építésében. Oroszország szeretné bővíteni a magyar gáztároló kapacitást is. További orosz tervek között szerepelnek a 4-es metró építésébe, valamint a 2-es metró korszerűsítésébe történő beruházások, sőt Oroszország arra is kész, hogy olyan metrószerelvényeket szállítson, amelyeket Japánnal közösen gyártanak. A magyar és az orosz gazdasági minisztériumok között már négy egyezmény is született, melyek szerint bővülnek a kétoldalú kapcsolatok az energia, az infokommunikációs technológia, az építőipar, az orvosi műszerek, a gyógyszer- és az agrárexport, valamint a turizmus területén. A magyar idegenforgalomban egyre nagyobb szerepet tölt be az orosz vendégforgalom. Talán ezért sem meglepő, hogy a közeljövőben orosz befektetők kívánnak a Balatonon ötcsillagos szállodákat építeni. Várhatóan Magyarország lesz a dél felől érkező gázvezeték európai elosztó központja, viszont ezzel az a veszély is fenyeget, hogy tovább nőhet hazánk gázfűggősége az oroszoktól. Megállapodás született arra, hogy az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkező transzszibériai vasútvonal európai logisztikai központja szintén hazánkban, pontosabban Záhonyban legyen. Az utóbbi időben az orosz tőke magyarországi érdeklődése a magas bérszínvonal, a magyar gazdaságpolitikát övező általános bizonytalanság és a gyenge forint miatt csökkent, de a jövőben pozitív fejlemények várhatók (Molnár, 2004). Oroszországi magyar tőkebefektetések Bár Oroszország még mindig kockázatos a magyar tőke számára, azért több sikeres befektetés is megvalósult. Ezek nagy többségben multinacionális, vagy részben külföldi tulajdonú cégek nevéhez fűződőnek; a nyugat-szibériai közös olajkitermeléstől az orosz állami lakás- és kórházépítési programban történő magyar részvételen át a tartományokkal történő közvetlen kapcsolatépítésen keresztül az egyes vállalatok gépparkjának rekonstrukciójában történő magyar közreműködésig. Folyamatosan nő az érdeklődés a magyar kis és közepes cégek körében az orosz piacok iránt, viszont sokan azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá üzleti kapcsolataik bővítéséhez. Nagyobb és szervezettebb támogatásokra, üzletemberek közötti találkozókra lenne szükség a lehetőségek nagyobb kihasználása érdekében. Mivel nagy a fizetésképtelen cégek száma, ezért legfőbb szempont, hogy ellenőrizni kell a partner likviditási helyzetét. Állandóan nő az oroszországi piacra való lépést támogató exporthitelek iránti kereslet, továbbá nagy lehetőségek rejlenek a szolgáltatásexportban is. Az orosz piac egyre nyitottabbá válik a nemzetközi tőke iránt, a világ minden tájáról érkeznek befektetők az országba. A magyar vállalkozások jelenleg 100 milliárd forint körüli oroszországi befektetései néhány éven belül megkétszerezhetők, és az Oroszországba irányuló magyar export is megduplázható az elkövetkező három évben. A 100 milliárdos befektetés a Mol, a Richter, az Égis és a Pannonplast nevéhez fűződnek (Kóka, 2006). A magyar cégek számára vonzó lehetőség részt venni a