Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szegedi Krisztina: Az orosz tőkebefektetések helyzete és lehetőségei Magyarországon. Az észak-magyarországi régió tőkevonzása

Az orosz tőkebefektetések helyzete és lehetőségei.. 265 nagyszabású épület-felújítási programokban, bizonyos konstrukciókra ugyanis az állam garanciát vállal. Ugyanakkor támogatott lakásépítési projektek is megindultak, amiből már most kivesszük a részünket. Egy magyar cég kezdte el az idén az egyik legnagyobb szemétégető üzem építését Moszkvában. Emellett igény van a megyei gázprogramok, valamint a helyi víz- és csatornahálózat rekonstrukciójához szükséges termékek szállítására is. Felmerült magyar élelmiszeripari technológiák, hús- és konzervipari feldolgozógépek szállítása, mezőgazdasági kisüzemek felépítésének lehetősége is, emellett be lehet kapcsolódni a városi tömegközlekedési eszközök korszerűsítésébe, az egészségügyi ellátást javító beruházásokba. Érezhető változás, hogy míg évekkel ezelőtt a magyar feldolgozóipari áru iránt volt nagy érdeklődés Oroszországban, mára elsősorban a technikára, nem pedig a késztermékekre van kereslet. Ennek ellenére Oroszországban a magyar vállalatok egyelőre igen szerény mértékben vannak jelen, legalábbis a lehetőségekhez képest. A hazai cégek hagyományosan Cseljabinszk és Szverdlovszk megyékkel tartanak fenn üzleti kapcsolatot. Az előbbiben madárinfluenza elleni vakcinát előállító üzem építését kezdik meg magyar közreműködéssel. Szverdlovszk megyében öt magyar cégképviselet és 10 magyarorosz vegyes vállalat működik, az oda irányuló magyar kivitel a korábbi években 20 millió dollár körül volt. Az eddigi beruházások összege mintegy 30 millió dollárra tehető. A kétoldalú kereskedelmi forgalom érezhetően nő, exportunk 29 százalékkal, importunk 44 százalékkal bővült 2005-ben. 2006 első félévében már 3,6 milliárd dollárt tett ki a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok értéke, s ez negyven százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A magyar export értéke ennél is gyorsabban, hetven százalékkal növekedett (Németh, 2006). Nagyon jelentős exporttevékenységet bonyolít például a Richter és az Égis, mely vállalatoknak további terjeszkedése várható az Orosz Föderációban (Nagy Vajda, 2006). ígéretek hangzottak el arra vonatkozóan is, hogy minden támogatást készek megadnia azért, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek visszakerüljenek az orosz piacra. Ennek feltétele, hogy Magyarország másképpen vegyen részt az orosz mezőgazdaság talpra állításában, mint korábban. Akkor hazánk élelmiszert cserélt az orosz kőolajért, fürészáruért. Most azt kérik, innovációt, tudást, vetőmagot, továbbképzést adjunk az orosz agráriumnak, s a tényleges élelmiszerexport a minőségről szóljon. (Gergely, 2006) A magyar tőkeberuházások az Oroszországba befolyt külföldi tőkének megközelítőleg 1,5%-át adják (kb. 450 M USD). Várhatóan a magyar beruházások száma az OF területén a közel jövőben mind volumenében, mind számában növekedni fog, köszönhetően a gazdaság-politikai kapcsolatok utóbbi években tapasztalható javulásának és az orosz gazdasági és jogi környezet fokozatos fejlődésének, megerősödésének (1TDH, 2006). Regionális helyzetkép Az 1990-es években Észak-Magyarország kedvezőtlen pozíciója a térségben működő külföldi érdekeltségű vállalkozások számát tekintve végig jellemző volt. 1993-ban a régióban összesen 681 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, ami