Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Szlávik János: Fenntarthatóság — regionalitás

olyan politika, amely erős jövedelemkoncentrációt valósít meg, és az önkormányzati szint erőforrás-ellátottsága bizonytalan és esetleges, elsorvaszthat bármely helyi fenntarthatósági kezdeményezést. Magyarország esetében - figyelemmel az Európai Uniós csatlakozásra - az is kérdés, milyen mértékben szerveződnek és jelennek meg a régiók és azon belül a kisrégiók, települések. A fenntarthatóság helyi programjai segíthetik e régiók megszerveződését, de kérdés, hogy lesz-e olyan mechanizmus, amely e programok kellő ütemben és mértékben történő létrejöttét segíti. A kötődés és a cselekvő kötődés megerősítése, esetenként újraszervezése, illetve soha nem is lévő kapcsolatok megszervezése a működő partnerkapcsolatok kialakítását, helyi társadalom megszervezését kell hogy jelentse. Ebben a folyamatban kulcsszerep jut az önkormányzatoknak. Az önkormányzat választott képviselői és az önkormányzati bürokrácia érintett tagjainak megnyerése (amely testületi elkötelezettséget jelent) feltételezi a munkatársak széleskörű tájékoztatását magáról a célkitűzésekről, az alapfilozófiáról, illetve a munkatársak képzését a tudatosság növelése érdekében. Amennyiben az önkormányzatnál vannak előzményei, „hagyományai" a környezetorientált gondolkodásnak, és például működik valamilyen környezetmenedzsment rendszer (ISO 14001), készítettek környezeti költségvetést, akkor könnyebb a Local Agenda 21 indítása. A sikeres Local Agenda 21 nem csupán dokumentáció, tervek sorozata, hanem egy olyan partneri, közösségi együttműködő rendszer, amely a célokat kijelöli, a programokat kialakítja és önfenntartó módon azt hosszú távon működteti, a rendszert folyamatosan javítva. A fentiekből adódóan a további siker szempontjából nagyon fontos a partnerek kiválasztása és a működő szervezetek létrehozása. A potenciális partnerek kiválasztása a fenntartható fejlődés fő alkotó eleme mentén (közösségi fejlődés; gazdasági fejlődés, ökológiai fejlődés) történik. A potenciális partnerek az egyes helyi közösségekben számos tényezőtől függően (gazdasági-társadalmi fejlettségi szint, hagyományok, etnikai, vallási összetétel stb.) eltérően alakulnak. A fő érdekcsoportok: önkormányzat, szolgáltató és társadalmi szervezetek, közösségi szervezetek, iskolák, vállalkozások, szakmai szervezetek, kisebbségek. Amint azt a partnerségi kapcsolatok egy általános modellje is tükrözi, az önkormányzati oldalnak önálló és meghatározó szerepe van. A másik oldalon azonban ott vannak az érdekcsoportok, amelyekben az önkormányzat, mint sajátos érdekhordozó van jelen. 8