Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Szlávik János: Fenntarthatóság — regionalitás

Közösségközpontú problémaelemzés Miután a fenntarthatóság helyi elvei tisztázódtak és a Local Agenda 21 partneri kapcsolatrendszere összeszerveződött, el kell kezdeni a munkát. Az első lépés a problémák feltárása. E feladathoz jutva felvetődhet a kérdés, hogy miért nem a problémafeltárás az LA-21 első lépése. A válasz erre a felvetésre az, hogy a sok probléma között is rangsorolni kell, ezért az a fő elvek tisztázása és a partnerkapcsolatok létrejötte után a partnerek aktív közreműködésével lehet igazán sikeres. E feltárt és elemzett problémákra kidolgozott programok is sokkal mozgósítóbbak, ha azok a partnerek által kiválasztott és elemzett problémák megoldására irányulnak. Ebben a szakaszban együtt folyik a szubjektív és az objektív elemzés. A szubjektív helyzetelemzés és problémafeltárás azt jelenti, hogy megpróbáljuk feltárni, hogy a helyi közösség hogyan vélekedik a helyi állapotokról és legfőbb problémákról. Ebben az esetben jó szolgálatot tesz a célirányosan összeállított kérdőív, illetve részben ezekre épülnek a mélyinteijúk, továbbá a helyi fórumok. A mellékletben olyan kérdőív szerepel, amelyet egy, a Karcag, Kunmadaras, Egyek térségben folyó kutatás során készítettünk és használtunk. A kérdőív a gyakorlatban bevált és hasznos információkat adott a további munkához. Ezek segítségével célszerű elkészíteni egy előzetes SWOT elemzést, amely a továbbiakban módosulhat. Közösségi prioritások kijelölése, célok kitűzése A programok kidolgozását megelőzi a célok kitűzése. A célkitűzések konkrét célok megfogalmazásai, melyek irányába a közösség törekszik. Lehetnek tudományosak, társadalmiak, kulturálisak, környezetiek, gazdaságiak, rövid és hosszú távúak. Fontos, hogy mérhetőek legyenek, és az elfogadott mutatókhoz kapcsolódjanak. Az első fázisban elfogadott filozófiát ebben a szakaszban kell konkretizálni. Lényeges kérdés a problémák és célok fontossági sorrendbe állítása. Az összegyűjtött információkból egyértelművé válhat, hogy bizonyos problémák kiemelt fontosságúak: például erőteljes hatásuk, vagy az azonnali cselekvés igénye miatt, hogy az irreverzibilis károsodást elkerüljük. A problémák sorrendbe állíthatók pl. aszerint, hogy: - a szennyezési szintek mennyivel lépik túl az elfogadott szabványt - ebbe nem tartozik bele minden megnevezett probléma ott, ahol szabványok nem léteznek; 9