Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Szlávik János: Fenntarthatóság — regionalitás

- mekkora a környezeti kár helyreállításának költsége - hacsak nem használnak valamilyen más elszámolást, mely nem diszkontálja a költségeket a jövőbe, ez bátorítást jelentene arra, hogy a problémákat a jövő generációira hárítsák; - mekkorák az egészségügy költségei - szélsőséges esetben ez az olyan problémákat, melyek kisebb, de hosszú távú hatással bírnak, magasabbra sorolja, mint azokat, melyek azonnali halált okoznak. Egy másik átfogó módszer az összehasonlító kockázat-elemzés, ahol a kockázatokat aszerint csoportosítják, hogy az egészséget, az ökológiai rendszereket és az életminőséget mennyire befolyásolják. Ezután egy átfogó folyamattal a problémákat állítjuk sorrendbe, beleértve a szempontok kiválasztását és a kockázat szintjeinek egyezését is. Az utóbbi időben a fejlett ipari országokban (pl. az USA-ban a Superfund programból nyert tapasztalatok alapján) többnyire a talajt, talajvizet érintő örökölt szennyezések esetében a kockázatok felmérésre, illetve a megoldások keresése a „fitness for use" irányába mozdult el. Ez a fogalom megközelítőleg azt takarja, hogy „területhasználat szerint elfogadható". Az adott funkcióhoz - figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat is - „éppen megfelelő". A környezeti kockázat kezelési-koncepció megpróbálja alkalmazni az „externáliák gazdaságilag optimális szintje" elvét, és teret enged a természet öntisztuló képességeinek, mint gazdaságilag „ajándék" hatásnak. Ez a típusú környezeti kockázatkezelési módszer az utóbbi években Magyarországon is kezd elteijedni. Miután e kockázatok értékelését is elvégezve ismeijük a problémák fontossági sorrendjét, ki lehet jelölni a legfontosabb célkitűzéseket. Nagyon fontos közbenső célokat kitűzni, amelyeket a sémában feltüntetett Jelzőszámok, szint indikátorok" mutatnak. A célokat a helyi választott testületnek kell elfogadnia, hiszen a célok között jellegüket tekintve politikaiak is lehetnek. Akciótervezés, programok kidolgozása A Local Agenda 21 következő fázisa az akciótervezés. Az akcióterv készítése és megvalósítása a fenntartható fejlődés tervezési folyamatának központi eleme. Minden azt megelőző tevékenység - a partnerségi kapcsolatok kialakítása, a jövőkép megalkotása, a problémaelemzés - a hatékony akcióterv megalkotását készíti elő. Ezeket a terveket gyakran szokás „stratégiainak" nevezni, mert rendszerszemléletben közelítik meg a problémákat és perspektívájuk hosszú távú. A helyi erőforrásokat mobilizálják, és szinergiát teremtenek az érintettekkel, azokkal egy közös cél érdekében történő bevonásával. A stratégiai célok elérésének érdekében az akcióterv kapcsolódik a már létező hivatalos tervezési tevékenységhez (mint pl. a 10