Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Minorics Tünde - Gonda Tibor: Gasztrokulturális örökségünk turisztikai hasznosítása
Minorics Tünde-Gonda Tibor • Gasztrokulturális örökségünk... 67 és egy-egy, az adott országhoz köthető terméket vezettek be a piacra. (Füreder - Rátz, 2009: 321-327) A magyar konyhakultúra nagy értéke sokszínűségében rejlik, melyben egyaránt érződik a Kárpát-medencében élő népek egymás kultúrájára gyakorolt hatása, de nyilvánvalóan nyomot hagyott a hosszú idejű török és Habsburg megszállás is. A magyar gasztronómiai örökség tehát rendkívül sokszínű, változatos, amely a globalizált világban hazánkon kívül alig ismert, a turisztikai kínálatba illesztésével viszont az igényesebb és tudatosabb turisták számára igazi különlegességet jelenthet. Gasztrokulturális örökségünk turisztikai menedzselésére ezért nagyobb hangsúlyt kell fordítani. Cikkünkkel ehhez szeretnénk segítséget nyújtani. Az örökségi értékek a gasztronómiában A táplálkozás módja, formája és szervezettsége egyúttal az adott nép, közösség, embercsoport kulturális megnyilvánulását is jelenti. A változatos táplálkozáskultúra szoros kapcsolatban van az emberek mindennapjaival, ünnepeivel, jellegzetes hagyományaival, szertartásaival. Az életmódot az egymástól eltérő földrajzi, éghajlati, gazdasági környezet határolja be, így a táplálék alapanyagait, választékát, azok termelésének vagy hozzáférhetőségének lehetőségeit és módszereit, de az ember tápanyagszükségletét is. A táplálkozás változatosságát fokozza egyes alapanyagok vagy ételek helyettesítése, illetve összehangolása az élet ritmusával, újabb és újabb élethelyzetekkel. A táplálkozás tehát differenciált, minden kultúrában sajátos jegyeket hordoz, de csak részben írható le gazdaságföldrajzi szempontok mentén, hiszen szoros kapcsolatban van a társadalom időbeli változásaival, a kulturális találkozások következtében érvényesülő hatásokkal. A nehezen követhető változások az ételekben, az étrendekben és az étkezések rendjében jutnak kifejezésre. Az ételkészítés módját, az ételek jellegét a technikai felkészültség és az alapanyagok tulajdonságai befolyásolják, de számít az előkészítés eljárása, a fűszerek kiválasztása, az ételek száma, mennyisége és gyakorisága, vagy éppen a helyi hagyomány és ízlés, a helyiek értékítéletei egy adott étellel kapcsolatban. Az éltelek rendje is mindig szabályozott, ami függhet az évszaktól, a munkaperiódustól, a hétköznapok, a különleges alkalmak és az ünnepek hierarchiájától. A táplálkozási rendszer további differenciáltságát belső fejlődés, de egy másik példa is alakíthatja, ugyanakkor számos olyan eleme van, mely egy-egy közösségen belül hosszú időn keresztül változatlanul megmarad. Ezek az elemek mindenkor jelentős szerepet töltenek be az emberek identitásában, és egyfajta helyi örökségként, helyi erőforrásként tekintenek rájuk.
