Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Buda Attila: A sorslátás ára: Babits Mihály novelláiról
36 Új Dunatáj *2015.1-2. szám keveredésének nyelvi rögzítése, a kifejezéseken túl a mondatokra is kiterjedő, egymásba átjátszó, hasonlatokból kezdődő, metaforikus/metonimikus szóképekkel folytatódó, szinesztéziában kiteljesedő egyéni nyelv megteremtése, ami éppen különleges tulajdonságának grammatikai leképzése. Az igen szemléletes és expresszív kifejezések egy része feltehetően a novella írása közben született: „a nagyhasú csellók vékony, ideges nyakai”, „állatkerti vermekből furcsa, ideges struccnyakak”, más részük talán allúzió Újhelyi Nándor kritikájára: „fojtott, vastag, erotikus zene”, „egzotikus párzó állatok fájdalmas, kéjes rívása”. Csak egy példa még az érzékek keveredésére, amely oly jól sikerült, hogy talán fel sem tűnik első olvasásra, zene, ruhaanyag, mozgás egymásba olvadásáról van szó, a „márványdarázs’-hoz11 hasonló igen képletes szóalkotással: „selyemvíz”: „kis harangok kezdtek csilingelni a zene csöndjében és a táncosnők pici pörgő lábai játszani kezdtek a habos, harangos fodrokkal. A fodrok tapadtak és hullámoztak selyemvíz gyanánt, e fodrok tengere öntötte el a színpadot, fürgén villogtak közte a fehér lábacskák.” „Lelkemben a világ ezer képét hordom”, írta Babits a Tél című (ál)novellájában. Rövid prózai írásai valóban felfoghatók egy-egy képként, vagy képek sorozataként, megmutatva rokonságukat verseivel. S ahogy változik a verseszmény, úgy módosulnak a novellák is, legalább azok, amelyeket még megírt. Mindenesetre versek és novellák az eddig gondoknál sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, s erre a tényre az analizálásra hajlamos szaktudománynak is figyelnie kell. * * * 1925. szeptember 6-án a Pesti Napló közölte a már említett, Kassandra című novellát. A rövid, ám hét, hosszabb-rövidebb részből álló kisprózái mű első ránézésre inkább monológnak tűnik, mint realista tárgyleírásnak, ezt a megoldást a századforduló hozta, amely tematikai és formai lazulást hozott a korábbi, Jókai, Kemény, Mikszáth által művelt műfajba. A novella, bár szerzője az első közlés után csak egyetlen kötetébe vette fel12 s az Athenaeum életműsorozatában kiadott összes novellák (1938) között sem szerepeltette, számtalan érdekes kérdést vet fel. Vizsgálata érdemes mindenekelőtt a keletkezése: egyik oldalról a kéziratok, másik oldalról a megjelenés felől. Gépiratmásolata az OSZK Kézirattárában található,13 sajnos erről nem esik szó a kritikai kiadásban, 11 „Szerelmem, ó szerelmem! nincs oly álom / több mint te vagy és nincs olyan valóság: / márványdarázsként zsongasz méla nyáron / szivemben s karcsún nyílsz, mint sárga rózsák.” = A Belovéd, ó Belovéd című szonett első versszaka. 12 A gólyakalifa 1933-ban megjelent, harmadik kiadásában. 13 OSZK Fond III/1 864.
