Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Aradi Gábor: A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában
60 Új Dunatáj *2015.3-4. szám nul az a vélemény tükröződik idevonatkozó szavaiból, hogy megérdemelték sorsukat, hiszen németnek vallották magukat az 194l-es népszámlálás idején. A források egyoldalú kezelését, jól szemlélteti a História Domus használata az említett szerzőnél. (Megjegyzendő, habár a História Domus nem levéltári forrás, de ismerete elengedhetetlen ebben az időszakban is.) Idézi Puskás a plébánost (Makray Lajost26) akkor, amikor bemutatja, hogyan alakult ki a Szekszárdra bevonuló csapatok fogadóbizottsága. Azokat a sorait azonban már figyelmen kívül hagyja, melyekben az oroszok pár hónapos szekszárdi tevékenységét összegezte 1945 tavaszán. Idézem: ,JSlagyhéten27 - (Ez 1945-ben március 26. és 31. közé esett.) - szűnt mega robot és gyérült az orosz katonaság száma, az embereknek megjött a bátorsága, úgy hogy a feltámadási körmeneten több ezer főnyi, talán soha nem tapasztalt áhítatú tömeg vett részt.... Maga a város borzalmasan megsínylette az orosz megszállást. Majdnem minden présházatfeltörtek, a bort megitták, vagy elfolyatták, százával becstelenítették mega lányokat, asszonyokat. Több halálos áldozata is volt a polgárság közül ezeknek a sötét időknek, férfi és nő egyaránt. Kb. 15-20 embert lőttek le, mert becsületüket, vagyonukat védték.”1* Hogyan látja az idézett szerző (Puskás Attila) egyik visszaérniékezője, Dániel Béla az eseményeket, aki a politikai rendőrség vezetője volt ezekben a vészterhes napokban Szekszárdon. „Pár napig el voltunk foglalva egyes kisebb incidensek elsimításával, amelyek ilyen háborús időkben előfordulhatnak. Gondoljunk csak a magyar csapatok ukrajnai rémtetteire. De ezt a szovjet csapatok nem viszonozták, nem torolták meg. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy Szekszárd városa csak egészen mérsékelten vette ki részét ezekből a kellemetlenségekből. Egészen fiatal ukrán hadsereg katonái vonultak be a városba és a szekszárdi vörös bor megtette a hatását a hosszú, küzdelmes harcok közepette. Ezek a szovjet katonák senkit sem bántottak, aki nem állott ellent nekik és nem provokálta őket, mert ilyen meggondolatlanok is voltak:”19 A korabeli levéltári források és a visszaemlékező szavai között szembetűnő az ellentét... 26 Makray Lajos (1886-1946) 1944-től 1946-ig (1946. december 7-én halt meg.) szekszárdi plébános. Náciellenes beszédei miatt 1944. október 19-én Pécsre internálták. Ótos Miklós: A katolikus egyház története Szekszárdon. Szekszárd, 2013. 168. 242. p. lexikon.katolikus.hu > £. 2013. november 6. 27 A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a sacrum triduum Paschale húsvéti szent háromnap (a húsvétvasárnapot megelőző három nap) (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). 28 A szekszárdi belvárosi plébánia História Domus. Idézi Ótos, 2013. 170. p. 29 Puskás, 1972.160. p.
