Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2-3. szám - Serfőző Simon: Semmi sem úgy van (2. rész)
Serfőző Simon • Semmi sem úgy van 9 ról szájra adják, ki kivel táncolt, kinek volt jobb kedve, ki kurjongatott nagyobbat a másiknál. A tanyán ez magunk közt maradna. Nem másoknak mulatnánk. A menyasszonyi ruhának is olyannak kell lenni, hogy csodájára járjanak. Én meg a legegyszerűbbet szeretném. A pénz miatt is. Amibe a lakodalom kerül, a szüleim fizetik. Bori nem régen volt otthon az övéinél, hogy bútorra kérjen rávalót. S most még további kiadással is terheljük őket? Megvesszük a ruhaanyagot, s majd ő megvarrja - mondta Bori. Kézzel vagy hogy gondolja? Hiszen kölcsönző is van a világon. O onnan nem tud választani. Ráhagytam, legyen úgy, ahogy ő akarja, nem szólok bele. Egy gondommal kevesebb. Gyűrű is kellene. Mikor ez is eszünkbe jutott, mind a kettőnknek megkordult a gyomra. Még ma nem ettünk semmit.- Megyek, veszek rezsót, ne halogassuk tovább - jelentettem ki. - Te meg addig készítsd elő, amit főzni akarsz. - Azzal ott hagytam Borit. Kerültem-fordultam, hazaérve kit láttam az ajtóban? Guszti barátomat. De nem a munkásnadrágban, amiben lenni szokott, hanem kinyalakodva: fehér ingben, pantallóban. Hova készül ez ? Csak nem így akarja a parkettát kaparni ? Feltűnt, hogy a biciklijét se láttam odakint az udvaron.- Eladtam - mondta.- Jobb lesz gyalogolni ?- Autót vettem - adta magyarázatát a változásnak. S odaintett a szobaablakhoz, hogy nézzek ki rajta! Látom-e azt a Trabantot, ami ott áll? Mit szólok hozzá? Mit szóltam volna? Némi irigység támadt bennem, hiszen nekem csak egy rezsóra futotta, amit a hónom alatt szorongattam. Hamarosan kiderült, hogy amióta nem találkoztunk, munkahelyet is változtatott. Anyagkönyvelő lett belőle. Most intézik a felvételét. Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget annak, hogy mindez egyik pillanatról a másikra, az alatt az idő alatt történt, amíg én a fél országot megszaladtam. Megszolgált érte, mondtam volna, ha tudom, mi van mögötte. De csak egyik lábamról átálltam a másikra, s az motoszkált az eszemben, hogy akkor hogyan lesz tovább ? A kocsmába invitált, hogy ott majd megbeszéljük. Ráálltam, az ebéd úgy sincsen készen. Bori még a krumplit pucolta.- Mi újság otthon? Anyukádék? - érdeklődött Guszti, ahogy kanyarodtunk a kocsmahivatal irányába.
