Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám - Várady Zoltán: A forráskiadványok szerepe, jelentősége a helytörténet kutatásban
Várady Zoltán • A forráskiadványok szerepe, jelentősége 51 méretük révén milyen jelentős szerepet játszottak az új vármegyei apparátus létrehozásában.4 Név szerint ismerhetjük meg a főispánt, az alispánt, a megyei pénztárnokot, a jegyzőt, a szolgabírákat, az esküdteket, a megyei hadbiztosokat éppúgy, mint a különféle lakott települések nevét s azok járásokba sorolását.5 A legtöbb információt a megyei közgyűlések munkájáról, ügyrendjéről, jogszabályalkotásairól kaphatjuk, de van adatunk a vármegyei törvényszék működésének hiányáról, az azt pótló intézkedések megtételéről is.6 2. A következő lehetőség a gazdaságtörténeti forrásként való felhasználás. Pontos, hiteles képet alkothatunk az adott korszakról az összeírások elrendelése, a vagyoni helyzet felmérése alapján. Az országos adóösszeg Tolna megyére szabott hányadának kifizetéséhez nemcsak az adóalanyok körének kiszélesítésére volt szükség, hanem a vagyonegységenkénti (dikális) adóra való áttérésre is.7 Természetesen az adó alóli mentességek (pl.tűzvész, rossz termés, katonai visszaélések miatti) engedélyezése is a közgyűlés keretében zajlott, akárcsak az árak és bérek időközönkénti szabályozása, a mértékek használatának elrendelése is.8 Bár a vármegyei apparátusnak legtöbb erejét a kivetett adó behajtása kötötte le, gondoskodnia kellett az országos közmunkák elvégzéséről is. A törökkel szembeni új védelmi vonal építése, utak és hidak javítása éppúgy hozzátartozott ehhez a feladathoz, mint a központilag elrendelt bontási munkákban (pl. Kanizsa vára) való részvétel.9 Utalásokat találunk a sókereskedelem és a pénzbeváltás szabályozására éppúgy, mint a zsidó, török és rác etnikummal való kereskedelem korlátozására.10 3. Széleskörű következtetéseket vonhatunk le a közgyűlési jegyzőkönyvek adataiból, ha társadalomtörténeti forrásként kezeljük őket. Természetesen elsősorban a nemesség tagozódása állapítható meg éppen annak következtében, hogy a vármegye igyekezett az adóalanyok körét szélesíteni. így került sor az armalista nemesek külön összeírására, az inscriptionalisták kötelezésére arra, hogy mutassák be nemességüket. Ennek ellenére az armalisták, isncriptionalisták és arendatariusok éppúgy nem 4 TML Kjkv. 5-7; Holub 1974.36-40,42-43; Szakály 1990.297. s TML Kjkv. 19-20; Holub 1974. 56-58,60-69; Horváth 1974.132-134; Várady 1992.8.18,46-47. 6 TML Kjkv. 36.67; Holub 1974.69-73; Horváth 1974.134-140,159; Várady 1992.4-5. 7 TML Kjkv. 30-31; Holub 1974. 84-85; Fejér megyében a dikarendszer enyhébb terheket jelentett. Béli 1988. 31-32. Baranyában is némileg kisebb vagyonegységeket határoztak meg a dika alapjául.; Várady 1992.12,13. * TML Kjkv. 32.36.48.49.64; Holub 1974.34-36. 9 TML Kjkv. 33.34.72-73; Holub 1974.95; Várady 1992.15-16.48- 49. 10 TML Kjkv. 34.43.49; Várady 1992.16.24.28.