Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám - Dobos Gyula: Szekszárd rt. város díszpolgárai

Dobos Gyula • Szekszárd Rt. város díszpolgárai

45

tői a felsőház tagja, később pápai trónálló. 1927. június 13-tól Szekszárd díszpolgára. Főpapként 32 évig szolgált.

írói-költői tehetségét az 1983-ban megjelent „Hajnal" című verseskötete bizonyítja. „Általános neveléstan” címmel tankönyvet írt (1896). Teológiai publikációi közül a legnépszerűbb kiadványa az „Imádkozzál és dolgozzál” (1904) és az „Egyházi és alkalmi beszédek” (1937). A bonyhádi egyházközség a község szülöttének püspöki rangra emelésekor emléktáblát helyezett el szülőháza falán (Bajcsy-Zsilinszky u. 34.): „E házban született Méltóságos és Főtisztelendő Virág Ferenc pécsi püspök úr 1869. augusztus 22-én. Jelen emlékkövet igaz szeretetük és benső örömük jeléül állították bonyhádi lelkes hívei püspökké szentelésének évében: 1926. augusztus 22-én”. Ugyanebben az évben Bonyhád nagyközség Virág Ferencet díszpolgárrá választotta.9

Pécsett hunyt el 1958. március 2-án.

Dr. Pesthy Pál10

(1873-1952)

A família első címeres levelét Rudolf 1582-ben, majd III. Ferdinánd 1651-ben adományozta a Pesthy családnak. Kihirdetésére 1654. Karácsony havának 21. napján Győr vármegyében került sor. Tolna vármegyében 1729-ben hirdették ki nemességüket.

1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Komárom, Bihar, Győr, Nyitra, Zemplén és Tolna vármegyékben éltek és kerültek be Pesthyek az igazolt nemesek közé.

A família legismertebb személyisége az Úzdborjádon 1873. július 9-én született, dr. Pesthy Pál volt. Bonyhádon, majd Selmecbányán végezte középiskolai, Budapesten és Berlinben jogi tanulmányait. Hosszabb külföldi tanulmányutat követően ügyvédi és bírói vizsgát tett. Ügyvéd, majd joggyakornok a megyeszékhelyen, 1908- ban ugyanitt járásbírónak nevezték ki. 1914-ben a szekszárdi törvényszék elnöke, majd eredményes tevékenysége elismeréseként 1921-ben kúriai bírói címet kapott, 1922-ben nyugdíjba ment.

A család félezer katasztrális hold körüli birtokkal rendelkezett Úzdborjádon. Dr. Pesthy Pál és lányai 1925-ös gazdacímtár adatai szerint 238, özv. Pesthy Endréné 308 kh-s földbirtokot mondhatott magáénak. Dr. Pesthy Pál közismerten határozott, elsősorban konzervatív körökben köztiszteletnek örvendő ember volt.

9 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkássága (Bp. 1914.) Kolta László: Bonyhádi arcképek (Bonyhád, 2000.)

10 Dr. Dobos Gyula: A Pesthy család TN. 2004. szeptember 25. 5. p