Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Petres Csizmadia Gabriella: Radnóti személyesen: A Napló alkotáslélektani értelmezése
Petres Csizmadia Gabriella Radnóti, személyesen A Napló alkotáslélektani értelmezése Ferencz Győző Radnóti Miklósról szóló monográfiájának nyitómondata a következőképpen szól: „Radnóti Miklós költői életművét kivételessé teszi, hogy élet és költészet ritka egységét teremti meg.”1 2 Ezt az egymásba fonódást legmeggyőzőbben aköltő 1934-1943 között ín Naplója1 igazolja, amely nem csupán tanúságszövegként, a költő tragikus sorsának dokumentálásaként olvasható, hanem figyelemre méltó alkotáslélektani kérdéseket is felvet: számos bejegyzéssel találkozunk a költői tevékenységre való reflektálásról, az írás folyamatának rögzítéséről és kommentálásáról, a nyelvi megalkotottság problematikusságáról, az írástechnika kérdéseiről, a nyelvhez fűződő viszonyról, a költői identitás metajellegéről. Tanulmányomban ezeket a felvetéseket kívánom közelebbről is megvilágítani. A napló műfaja a személyes irodalom szövegtípusai között egyedi helyet foglal el, hiszen nem csupán formai szempontból tér el a többi önéletírás-típusú szövegtől, hanem az alkotás módjában, a bejegyzések tervezetlenségében, a rendszeres időközönként történő írásmódjában, vagyis beszédaktusként való értelmezhetőségében3 is. A naplóírás tevékenységében megfigyelhető a dokumentálási4 és öndokumentálási szándék5, hiszen a naplóíró a mikro- és makroszféra eseményrögzítésein túl önmagát tárgyiasítja, önmaga pszichológusává, megfigyelőjévé válik; a terapeutikus jelleg, hiszen a megéltek narrativizálása az öngyógyítás eszközeként szerepel6 *; a naplóírás alkotáspótlékként is funkcionálhat, mely során a műfajváltás az írástevékenység fel üdítését szolgálhatja; sőt akár élettevékenységként is értelmezhető, amely - Philippe Lejeune szavait idézve - „az íráson keresztül valósul meg, de nem merül 1 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest, Osiris, 2009,9. 2 Radnóti Miklós: Napló. Szerk. Radnóti Miklósné. Budapest, Magvető, 1989. 3 Z. Varga Zoltán: A lélek napi postája, a lélek napos tájai. In: Kalligram. Vol. 10, No. 7-8,2001, 25. 4 Gyarmati Zsolt: Napló, naplóirodalom, történeti forrás. In: Veres Valér - Gyarmati Zsolt (szerk.): Társadalom- és humántudományok. Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2003,182. 5 Éles Csaba: Az önismeret irodalmi és művészi tükre: a napló. In: Alföld. Vol. 44, No. 2,1993,71. 6 Bányai András: Kedves Naplóm! - a napló lélektani hasznáról. In: EX Symposion. Vol. 9, No. 38-39,2002,35. Szávai János: Az önéletírás. Budapest, Gondolat, 1978,102.
