Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Szénási Zoltán: "Kell az áldozat!" - megjegyzések Radnóti Miklós és Sík Sándor kapcsolattörténetének utolsó fejezetéhez

Szénási Zoltán • „Kell az áldozat!

51

bői tudjuk, hogy március 20-án (de nem lehetetlen, hogy már a Síkkal való fent idézett találkozást követően) felkereste Radnótit, s hamis papírokat ajánlott neki, amit azonban költőtársa visszautasított. „Próbáltam érvelni - írja a saját sorsára gondoljon. Hajthatatlan volt. Úgy rémlik, azt fejtegette, hogy úgy sincs kiút ilyen körülmények között.”17 Vas István életrajzi regényében egy hasonló esetet elevenít fel, eszerint Gyarmati Fanni a Radnóti számára felajánlott búvóhelyet a következő szavakkal utasítja vissza: „Az a búvóhely hamis papírokkal együtt is elég kétes megoldás, egy razzia bármikor elkaphatja, és akkor azonnal megölik, semmivel sem biztonságosabb lehetőség, mint a munkaszolgálat, a szabályos bevonulás. Úgyis az történik, amit Isten végez, bele kell nyugodni az ő akaratába.”18 Hogy ez az eset így valóban megtörtént volna, más forrásokra hivatkozva Ferencz Győző kétségbe vonja, mint ahogy azt is, hogy lett volna biztos esély elbújtatni Radnótit19, hasonló dialógus mégis lefolyhatott, s Gyarmati Fanni reakciója és válasza, a beletörődés már mintha Sík lelki útmutatásának következménye lenne.

Vas azonban ehhez még hozzáteszi: „Mindezt hosszabban mondta el, de semmiképpen sem belenyugvó, pietista hangon és arckifejezéssel, inkább harciasán, valamilyen beszámíthatatlan daccal, mintha azt mondaná: »Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten!« ”20 Ebből is látszik, hogy közel sem egyszerű belenyugvással fogadták Radnótiék azt az egzisztenciális fenyegetést, melyet a német megszállás, s a várható újabb munkaszolgálatos behívó jelentett a költő számára. Radnóti halálhíre hasonló indulatokat váltott ki Gyarmati Fanniból, előbb idézett levele a következőképpen folytatódik: „Minderre emlékezve az ötlött fel bennem: ha ez a katolikus hit parancsa: kell az áldozat, kell a nagy közös kegyelmi kincshez: akkor itt egy borzalmas antiszelekció folyik kétezer év óta! A legtisztábbak, legbecsületesebbek, az angyalian gyanútlanok ezt hűséggel hiszik, megvallják és - teljesitik; míg a kicsik, az érdemtelenek tudatosan vagy tudattalanul, szándékolt vagy ösztönös ravaszkodással kibújnak alóla és - tovább tenyésznek! - Hát e világ akkor csak a legjobb esetben a középszerűek, de inkább az igy vagy úgy gyengék és bűnösek számára teremtődött ? A többieket rövid vendégszereplésre kapjuk, hogy az ő világosságuk után csak még sötétebb legyen ez a földi tájék?” Kétségbeesésből fakadó valódi kérdés ez, de nem számonkérés, mivel Gyarmati Fanni pár sorral később még

17 Lengyel Balázs, Radnóti két dedikációja = L. B., Hagyomány és kísérlet, Bp., Magvető, 1972,403.

18 Vas István, Azután II., Bp., Szépirodalmi, 1971,146.

19 Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, i. m., 646.

20 Vas István, Azután II., i. m., 146.