Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

26

Új Dunatáj • 2014.4. szám

hogy a Szép Szó szerkesztője olvasta-e a Pesti Naplóban közölt polémiát, s benne Radnóti válaszát, mely egy nappal azután jelent meg, amikor ő Dánielné Lengyel Laura lakásán megismerkedett Kozmutza Flórával, és késő estig a közösen fölvett, befejezetlen Rorschach-teszttel, illetve új múzsája csodálatával volt „elfoglalva”.

Radnóti azonban csak addig tartotta fontosnak, hogy megjelenjék a Szép Szóban, amígjózsef Attila élt. A Szegedi Fiatalok köréből a liberális pesti laphoz pártoló - majd ott Fejtő Ferenc, Ignotus Pál, Németh Andor kényszerű emigrációját követően a főszerkesztői posztot is ellátó - Gáspár Zoltánnak44 írt levelében Radnóti a lap iránt mindvégig benne élő ellenszenvről is tanúbizonyságot adott.”45

4.

Radnóti és József Attila baráti viszonyát egy soha ki nem beszélt érzelmi konfliktus is megzavarhatta. Radnótit érintetlenül hagyta Juhász Gyula költészete - noha köztudott volt, hogy ő avatta költővé annak idején a gimnazista József Attilát, aki első mestereként tisztelte az 1929-től fokozatosan elhallgató szegedi poétát. Juhász szinte kiiratkozott az irodalmi életből, mert fokozódó kisebbrendűségi érzése aláásta alkotókedvét: féltékenyen, majd elkeseredetten figyelte a nála fiatalabb tehetségek érvényesülési küzdelmeit, s fölöslegesség-tudata, folytonos halálvágya miatt éveken át idegklinikai ápolásra szorult. Az „élőhalott” lírikus már csak ritkán írt verset, s orvosai kíváncsiságától tartva azokat is rejtegette kórtermében. Hogy aztán 1935-ben mégis

44 Gáspár Zoltán (1901-1945): publicista, lapszerkesztő, szociográfus. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként a kollégium kiadványait szerkesztette. Tanulmányait és kritikáit a Századunk és a Szép Szó folyóiratok közölték. Barátság fűzte Radnóti Miklóshoz, ő ismertette meg József Attilával. A Szép Szó szerkesztői hívták Budapestre, majd a szerkesztő bizottság tagjai közé fogadták. 1938 júliusától a folyóirat főszerkesztője lett, egészen a lap betiltásáig. Már 1940-től eltökélten harcolt az ellen, hogy a különböző politikai erők kisajátítsák József Attila szellemét és költészetét. Kié József Attila? című publicisztikáját a Szép Szó helyébe lépő Delta-almanach közölte 1940-ben. [Szövegét ld. JAK, II. 1372-1378.] Öt évvel a költő testi halála után, első budapesti újratemetésekor ő mondott beszédet koporsója fölött. A költő és a köztudat c. írását a Nyugat örökébe lépett, Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag 1942. december 1-iki számában közölte. [Szövegét Id. KJAIII. 1752-1759.]

45 Radnóti 1939 augusztusában - Németh Andor Radnóti Meredek út c. kötetéről írt kritikája hatására - Gáspár Zoltánnak írt levelében megvallotta, miért határolja el magát az urbánus Szép Szó-tói. Fejtő Ferenc elsősorban Radnóti vallási „komplexusait” tekintette az eltávolodás okának. Szerinte ugyanis K. Havas Géza, a lap munkatársa „nemegyszer szemébe mondta, hogy mennyire megveti a zsidó intellektueleket, akik szégyellik és nem vállalják származásukat.” [...] Én sem néztem jó szemmel, ahogy Miklós ezt a »szégyent« kompenzálta, azt hívén, hogy attól magyarabb magyar lesz, ha Ignotus Páltól zokon veszi a »fajvédelem« minden fajtája ellen folytatott, donquijotei [!] keresztes hadjáratot. [...] Ignotus Pállal és Havas Gézával szemben egyébként az volt az álláspontom, hogy az antiszemitizmus irodalmi vetületei elleni harcban az elsőbbséget nem zsidó barátainknak kell átengedni, és ebben Gáspár Zoltán is egyetértett velem.” (Fejtő, 171., idézi FGy, 353.)