Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

Valachi Anna • Korai ellenszenvek

19

sejt lebukása alkalmával, de szerencséjére szövetségeseinek rangos rokonai megakadályozták, hogy vádat emeljenek ellene.)17

Mindez azonban nem gátolta abban, hogy ne rajongjon József Attila verseiért. Vas István költő (1910-1991) - aki nem sokkal a Döntsd a tökét, ne siránkozz (1931) című kötet megjelenése után, Zelk Zoltánt (1906-1981) keresve benézett a Simplon kávéházba - érzékletesen festette le Radnóti őszinte elragadtatását, amikor az egyik asztalnál megpillantotta későbbi legjobb barátját, két másik költőtársa társaságában. Ekkor még egyáltalán nem rokonszenveztek egymással. Emlékiratában így idézte föl ezt a jelenetet:

„Odaléptem az asztalukhoz, de köszönésemre ezt fújták kórusban.

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk, három király mi vagyunk.

És hiába próbáltam meg bármelyiküket, csak azt felelte: »Menyhárt király a nevem «, vagy Gáspár, illetve Boldizsár sorait. Még egyszer-kétszer megpróbáltam beszélgetésbe kezdeni velük, de csak a Betlehemi királyokat gajdolták, ők is önfeledten és nekipirulva. Ebbe a hangos és önfeledt betlehemezésbe meg - akkor már a környező asztaloktól mindenki odafigyelt - én nem tudtam belekapcsolódni: félszegen eloldalogtam.” 18

Nem sokkal később Radnóti két kötetét is dedikálta József Attilának. A Pogány köszöntő című, legelső verseskötetébe ezt írta: „József Attilának, elkésve, / barátsággal / Radnóti Miklós. Bp. 1931.” Ezt a kötetet felvágatlanul találta meg a József Attila könyvtárát rekonstruáló Tasi József irodalomtörténész (1939-1999) - nem úgy, mint az ugyanekkor dedikált második, Ujmódi pásztorok éneke című kötetét, melyet naprakész frissességgel adott át költőbarátjának: Budapest, 1931. IV4. dátumozással.

Valószínűleg ekkor már mindkét költő sejthette, hogy a köteteikbe sorolt versek szabados hangvételét kifogásolja majd a hatalom - és így is lett: 1931. április 11- én - éppen József Attila 26. születésnapján - a királyi ügyészség elrendelte Radnóti kötetének elkobzását.19 Érdekes fejlemény, hogy Radnóti és József Attila szinte egy időben állt a bíróság elé a verseik révén elkövetett „saj tóvétség” miatt - s végül egyiküknek sem kellett börtönbe vonulnia.

17 Ld.FGy, 193-195.

18 Vas. 159.-Idézi: FGy,281.

19 Ld. Tasi, 25.; Vö. Markovits, 70-77.