Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

18

Új Dunatáj • 2014.4. szám

atyai pártfogóját már másnap fölkereste. Berczeli Anzelm Károlyhoz pedig azért kopogtatott be Pogány köszöntő14 című, első verseskötetével, hogy megtudakolja: kikkel érdemes barátkoznia a helybeli fiatal értelmiségiek közül.14 15 Végül nem is anynyira egyetemi társai között talált rá a hozzá hasonlóan gondolkodó ifjakra, sokkal inkább a Buday György (1907-1990) grafikus, fametsző, könyvművész, díszlettervező vezette Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, ahol későbbi legjobb barátait, köztük Baróti Dezsőt (1911-1994), Hont Ferencet (1907-1979), Ortutay Gyulát (1910-1978) és Tolnai Gábort (1910-1990) megismerhette. Azok pedig rögtön bevonták őt a falukutató munkába, s minden formában igyekeztek őt támogatni. Az elkövetkező években három kötetét is megjelentették: 1933-ban a Lábadozó szél című versfüzete, egy évvel később a Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori dolgozatának második kiadása, majd 1935 májusában az Újhold című verseskötete jelent meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadásában; utóbbi Buday György nyolc fametszetével.

Ez idő alatt a baloldali gondolkozású Radnóti több szálon is kapcsolatba került a Budapesten élő József Attilával. Verset adott a kötőbarátja és Fejtő Ferenc által szerkesztett Valóság című, illegális kommunista befolyás alatt álló folyóiratba,16 de sohasem csatlakozott az életveszélyes életformával járó földalatti mozgalomhoz. Még a gyorsíró iskolában tanító menyasszonyának, Gyarmati Fanninak is megtiltotta, hogy - akár baráti szívességből - titkosan terjesztendő stencilek gépelésére vállalkozzék. (Végső soron okkal félt, hiszen kis híján őt is letartóztatták egy párthasonlítható tudományos összejöveteleiken. Kezdettől fogva patronálta Radnóti Miklóst, s maga kezdeményezte, majd segítette a zsidó származású - de vallását nem tartó - költő katolikus kikeresztelkedését, melyet 1943. május 2-án tartottak a Bazilikában. A nyilas időkben azonban ennek már nem volt jelentősége... Imakönyveket, tankönyveket és újságokat szerkesztett, lelkigyakorlat-vezető és előadó volt. Verseket, színműveket, szépprózát, irodalomtörténeti, lelkiségi és pedagógiai műveket írt..

14 Radnóti Miklós: Pogány köszöntő. Versek. A Kortárs kiadása. 1930.

15 Berczeli így számolt be az első találkozásról: „Radnótiról, megvallom, én akkor még semmit sem hallottam, s mikor becsöngetett hozzám egy csomó könyvvel a hóna alatt, azt hittem, valami könyvügynök alkalmatlankodik nálam, s meglehetősen zord, visszautasító ábrázattal fogadtam. De ő kedvesen, barátságosan mosolygott, mintha valóban meg akarta volna törni konok ellenállásomat, hogy aztán játszva rávegyen néhány könyv megvásárlására. / Persze, hamarosan kiderült, hogy ifjú költőtársról van szó, akit felvettek a szegedi egyetemre, s a hóna alatt szorongó könyvek sem eladásra valók, mert azok első verseskötetének, a Pogány köszöntő-nek példányai, s ő is azért jött, hogy egyet - bemutatkozásul - átnyújtson nekem.” (BAK, 42.)

16 Radnóti az 1932 júniusában egyetlen számot megért Valóság c. folyóiratban jelentette meg Emlékezz Hiroshi c. versét. Abban a lapban, melyben József Attila az Egyéniség és valóság c. tanulmányát olvashatta. Baloldali elkötelezettségét bizonyítják továbbá a Gaál Gábor szerkesztette kolozsvári Korunkban 1933-ban közölt (Téli jelentés; Kedd; Farkas Laci meghalt; Betyárok verse című) költeményei. (Ld. FGy, 194., 247.)