Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 2-3. szám - Csehy Zoltán: Simiola edidit exemplum: (A majom, mint jelkép a humanista költészetben)

Csehy Zoltán • Simiola edidit exemplum

69

Geréb László Martialis tréfás karakterére helyezi a hangsúlyt, erőteljesen leredukálva a „festivissimus” szó jelentéstöltetét, s ezáltal Janus Pannonius költészete is egy olyan tematikus díszdobozba kerül, mely könnyen erőteljes egyszerűsítés áldozatává válhat (ahogy a latin vers is Geréb fordítói műhelyében). Ugyanez vonatkozik a „poéta sacer” szimplifikáló megjelenítésére („nagy költő”) is:

„Diáksereg, barátaim,

Nem tréfás Martialis ez,

Itt Martialis majma van!

Nagy költőként ne nézz reám!

Csak más dolgod ha nincs, velem Mint majmocskával játszogass!”9

Összegezve elmondható, hogy Janus Pannonius költeményében egy a szakirodalomban feleslegesen mentegetett, alighanem valóban pejoratív metafora költői kiaknázásának lehetünk tanúi, konkrétan a korban (is) szokásos topos modestiae, a szerénykedési toposz egyik humoros (túlzásos) alakzatával. A szóképrendszer valóságtartalma értelmében legalábbis. De ez így túlságosan leegyszerűsítő magyarázat lenne. Nézzük meg azokat az előképeket, melyekre a kritikai apparátus hasonlóságokat, allúziókat és intertextusokat felsorakoztató része felhívja a figyelmünket. Könynyen beláthatjuk, hogy a megadott források (Hor. sat. 1,10,18-19: neque simius iste, / nil praeter Calvum et doctus cantare Catullum Cicero Ad fám. 7, 2, 3, illetve Petrarca Rerum fám. 23, 19.) nem igazán szerencsés párhuzamok. Vegyük például Horatius szatírájának részletét! Török László szerint: „A tehetségtelen imitátor Horatius óta a simius (majom, majmoló) pejoratív titulust kapja (Hor. sat. 1,10,18-19: neque simius iste, / nil praeter Calvum et doctus cantare Catullum).”10 Horváth István Károly magyarításában a versidézet így hangzik:....ám ezeket (...) nem forgatja

emitt e majom sem, / abba tudós csak, hogy Calvust s hogy fújja Catullust”. A kritikai apparátus hivatkozik a Porphyrius-kommentárra is. Ám a megfelelő helyen a következő állítás szerepel: „Demetrium modulatorem propter maciem ac parvitatem corporis hoc nomine appelat.” (Demetrius zenemestert soványsága és apró testalkata miatt illette ezzel a névvel.) Vagyis: a simius (majom) szó metaforikusán nem a költői vagy intellektuális tevékenységre vonatkozik, hanem elsősorban Demetrius

9 JANUS PANNONIUS Itáliai évek, GERÉB László fordításai, Budapest, Vajda János Társaság, 1943,17.

10 Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I Humanizmus, szerk. ÁCS Pál, JANKÓVICS József, KŐSZEGHY Péter, i. m., 188.