Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 2-3. szám - Jankovits László: Alatta vagy fölötte? Humanista viták a költészet allegórikus jelentéséről (előtanulmány)

Jankovits László

ALATTA VAGY FÖLÖTTE?

HUMANISTA VITÁK A KÖLTÉSZET ALLEGORIKUS JELENTÉSÉRŐL

(előtanulmány)

Az első vita a költészet teológia voltáról 1315 decemberében kezdődött.1 Egyik résztvevője a padovai tudós költő, Albertino Mussato, aki az ókori koronázások után hosszú évszázadokkal, december 3-án megkapta a babérkoszorút. A másik a padovai domonkos rendház lectora, Giovannino da Mantova, akinek azévi karácsonyi prédikációja, s az utána keletkezett felzúdulás vitára késztette a költőt és a prédikátort.2

A vita megítélésében a kutatás megoszlik. „Amikor egy Domonkos-rendi teológus, Giovannino da Mantova megtámadta a nagy klasszikus költészetet, „deliramenta... et puerilia... et circulatorum ludo similia”-nak ítélve az Iliászt és az Odüsszeiát... Mussato a pogány költészet örök emberi voltának szenvedélyes apológiájával válaszolt... A költészet allegorikus jelentésének középkori elvét véve még át - miszerint a költészetben magasztos filozófiai és teológiai tanok jelennek meg -, elsősorban mégis az ezekben a költeményekben elbeszélt emberi érzelmek és események igazságát, a páratlan ékesszólás finom eleganciáját és a tökéletes versmértéket hangsúlyozta” - olvassuk például Cesare Vasoli esztétikatörténetében.3 Mások, például Ernst Robert Curtius véleményem szerint jóval alaposabb érvelése szerint Mussato érveivel szemben Giovannino skolasztikus módszerességgel operálva győzedelmeskedik úgy, hogy lényegében meghátrálásra készteti a költőt: megcáfolja mind azt, hogy a költészet isteni eredetű, a teológiával rokon, s a Szentíráshoz mérhető rejtett beszédet használ.4 A Mussato-versek legutóbbi kiadója, Jean-Frédéric Chevalier értékelése szerint a vita egy középkor és humanizmus közötti átmeneti periódus jeleit mutatja, s a továbbfejlődést illetően azt az álláspontot képviseli,

1 A tanulmány gondolatmenetét meghatározza az a csodálatos előadássorozat, amelyet Kisbali László tartott Pécsett 1985— 86. telén a költészet és a teremtés összekapcsolódásának történetéről Csokonait magánossághoz c. verse kapcsán.

2 Albertino Mussato, Ecérinide; Epitres métriques sur la poésie; Songé, éd., trad, prés. Jean-Frédéric Chevalier, Paris, Les Belles Lettres, 2000, xcii.

3 Cesare Vasoli, A humanizmus és a reneszánsz esztétikája, ford. Szkárosi Endre, Bp., Akadémiai, 1983, (Korunk tudománya), 11.

4 Ernst Robert Curtius, Europäische Literatur und Lateinisches Mittelalter, Tübingen-Basel, Francke, 199312,222-228.