Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám - Jankovics József: A 2014. év Mészöly Miklós-díjasa: Borbély Szilárd: Nincstelenek

10 Új Dunatáj • 2014.1. szám Ö így látja e nyelvvesztés - amely azonban egyúttal egy másik nyelv elnyerésé­nek lehetőségét is magával hozta - folyamatát: „Aki elárulta a megalázottak sorskö­zösségét, a parasztokat, és az urak közé állt, az megbocsáthatatlan bűnt követett el. Amikor elkezdtem leírni a szüleim és a falu világát, akkor döbbentem rá, hogy ezzel a leírással elárulom őket. Büntetésképp elfelejtettem a nyelvüket, amely az én saját nyelvem is volt. Anyámmal akkor már nem tudtam beszélni. A saját magányba for­duló apámmal sem találhattam hangot. Aki elhagyja a falu népét, az elárulja őket. Aki beszél róluk, az is. Aki kiszakad közülük, az pedig elveszíti a nyelvét. Aztán újra tanul beszélni. De egy nyelv közben elveszett. Ezt az utat jártam be én is.” (Borbély Szilárd: Egy elveszett nyelv) Levonva a tanulságokat, mit tehetünk hozzá vigasztalásul? Az író az új nyelv tanulása közben jelentősen megőrizte azt a régit is. S Borbély Szilárd személyes vesz­tesége - a magyar irodalom, a magyar olvasó határtalan nagy nyeresége!

Next

/
Thumbnails
Contents