Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban

Alabán Péter • Értelmezések harca

65- politikájának bemutatása inkább halálát követően került előtérbe; igaz, akkor viszont azonnal.

1941 után, de még a világháború idején számos újságcikk látott napvilágot az elhunyt miniszterelnök pályafutásának egy-egy részét ismertetendő, majd sor került országgyűlési beszédeinek kiadására (1944) is. 1945 után ellenben változott a helyzet és a Magyarországon berendezkedő szovjethatalom érdekeinek megfelelően került a közvéleményt is befolyásoló elbírálás alá az előző korszak politikája. Habár 1943-ban, még Mód Aladárnak a hazai proletárdiktatúra történelmi vezérműveként sokáig számon tartott alkotása pont Teleki Pál szavait („megtartani a nemzetet”) idézve figyelmeztet a szociális és gazdasági problémák megoldását kívánó önálló nemzeti fejlődésre41, kiemelve hogy „ezeket a dolgozó osztályok vezetésével is a nemzeti egység jegyében kell megvalósítanunk”, Teleki és a Horthy-kor más kormányfői a szovjet típusú rendszer kiépülésével teljesen hitelüket vesztett személyekké váltak.

Az ekkor kiadott összefoglaló munkák közül Andics Erzsébet történész, kommunista politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Fasizmus és reakció című művében a német fasiszta rendszer mintáját követő kormányokról beszélt a Horthy-reakció évei alatt, ennek megfelelően pedig az 1930-as évek vége, 1940-es évek eleje kormányait a nyilas rémuralom előkészítésével bírálta.42 Bármilyen kritériumrendszer felállítását mellőzve az első európai fasiszta rendszerként jellemzi a Horthy-rendszert annak valamennyi, általa is kiemelt sajátosságaival (például antiszemitizmus, demagógia, terrorisztikus eszközök, „szegedi gondolat”) együtt.

Az 1950-es évek ún. leleplező irodalma hasonló szellemiséget követ. Nemes Dezső szerkesztésével új forráskiadványok születtek, amelyekben Horthy Miklós, Bethlen István és Teleki Pál „egymás mellé” kerültek, mint a fasiszta rendszer kiépítői. 1951- ben a Heckenast Gusztáv, Incze Miklós, Karácsonyi Béla, Lukács Lajos által írt „Magyarország történet” egyértelműen az ország „belső fasizálódásának” erősödéséről ír a második Teleki-kormány kapcsán (az elsőről lényegében alig tesz említést), majd a fasiszta Németország „hű kiszolgálójának” titulált miniszterelnök öngyilkosságát újabb bűnként felróva, a bírált rendszer további térnyerését igazolja vele.43

A magyar történetírás ezen korszakának újabb terméke Zsigmond László történészhez köthető, aki ekkor (1953-1956) a Magyar Tudományos Akadémia Tör41 Mód, 1943:235.

42 Andics, 1945:30-31.

43 Heckenast-Incze-Karácsonyi-Lukács, 1951:471,473.