Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban
64 Új Dunatáj *2013.1-2. szám kiemelt alakjaként emlékezett meg a volt tudósról, aki tökéletesen beszélt angolul, németül, franciául, megértette az olasz és román munkákat, így nem véletlen, hogy nyitva állt előtte a nemzetközi tudományok szinte minden ága. Gyakornokként 1907-ben Szudánba ment, onnan visszatérve európai és amerikai tanulmányutat tett. 1909-ben a Földrajzi Intézet igazgatója (1913-ig), majd 1910-ben a Magyar Földrajzi Társulat főtitkárává választották, ezt a pozícióját, illetve később az alelnöki tisztséget e szervezetben 1923-ig töltötte be. Főbb földrajzi művei közé tartozik az Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez, amelyet Budapesten, 1909-ben adtak ki - és amely a nemzetközi elismerést hozta meg számára. 1912 augusztusa és októbere között Cholnoky Jenővel nagy körutat tett az Egyesült Államokban, amelyet követően született meg 1922-ben az Amerika gazdaság földrajza című egyetemi jegyzete. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, azonban székfoglalóját a háború miatt csak 1917-ben mondhatta el. A földrajzi gondolat története című könyvét 1917-ben jelentette meg, amely műve részben a lövészárkokban meghúzódva íródott, az első világháború alatt, majd 1919-ben jelent meg a Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. Utóbbi, részben a néprajz területét érintő tanulmányai vezették a híres vörös térkép megalkotásához. Amerika gazdasági földrajzáról 1922-ben jelentetett meg egy könyvet, de pedagógiával, vagy gazdaságföldrajzzal ugyanúgy foglalkozott több művében (például: A modern földrajz és oktatása, Budapest, 1923; illetve Általános gazdasági földrajz, Budapest, 1927). Teleki és kormányainak politikája a historiográfiai periódusokban Teleki Pál politikai tevékenységének szerepe és historiográfiai megítélése leginkább a Fiorthy-korszak bel- és külpolitikai irányvonalainak tükrében vizsgálandó. Miképpen jelen korunkban ismételten megjelenő, egyes politikai csoportok és képviselőik által aktuálpolitikához kötődő kérdésekről van szó, lényeges a korszak eseménytörténetének főbb állomásain keresztül ismertetni a különböző időszakokban és politikai légkörben született álláspontokat. Ebben (is) lényeges határvonalat képez 1945, amely a hazai történetírói irodalomban számos alapvető változást eredményezett. Miközben a középpontban a Horthy-rendszer egészéről alkotott értékítéletek feszültek egymással szemben, részben a kortársi, majd részben - a második világháborút követő - szocialista időszak historiográfiáján belül, addig Teleki életének és munkásságának, továbbá - ettől némileg elkülönítve
