Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig

Rúzsa Éva • Szabó malom-e a Szabó malom?

43

tosokat útnak indították Németország felé, ahol a buchenwaldi táborhoz tartozó Berga Elsterben, a téli munkavégzésben keze, lába elfagyott. Még a tábor felszabadítása előtt, 1945 márciusában meghalt.11

b.) Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás minden szakaszában az oldalági örökösök célja azonos volt: saját helyzetüket igyekeztek úgy pozícionálni, hogy a másik fél örökösödési igénye, jogosultsága kétségbe vonható legyen. Hiszen mindegyikük más ismeretekkel rendelkezett a hagyaték eredetéről. Az egyik a hozzájutás módjáról, a másik a működtetés gyakorlatáról tudott többet. És a holokauszt után, amikor a családtagok elvesztése miatti fájdalommal együtt az egzisztenciális újrakezdés is feladattá vált, érthető a ragaszkodás és küzdés a vagyonért. Az eljárás előre haladtával, a jogi helyzet változásával a szereplők egymással szembeni viselkedése ezért is válhatott egyre méltatlanabbá, ugyanakkor a kölcsönös feljelentések és vádaskodások a hagyatéki ügy kimenetelének bizonytalanságát is tükrözték.

Már 1944. május 3-án a megyei árvaszék a gyámi törvény alapján felhívta a hatóságok figyelmét a távollévők vagyonával kapcsolatos intézkedésekre, elsősorban a gondnok, mint vagyonkezelő kirendelésére.12 Paks község elöljárósága csak egy év múlva, 1945 márciusában nevezett ki gondnokot. Egy hónappal később, 1945. áprilisban a férj testvére, Dr. Hokkes Zoltánné Szabó Klára jelentkezett Pakson, saját személyét egyedüli hozzátartozóként megjelölve az őszig kizárólagos örökösnek érezhette magát. Bár a hatóságok: az árvaszék, a községi elöljáróság, majd a háború miatt a távollévők elhagyottá nyilvánított vagyonát működtető és felügyelő Elhagyott Javak Kormánybiztossága is hagyatéki igényét Szabó György tulajdonosi jogának bizonyításáig kétségbe vonta, mégis az általa gondnoknak javasolt személyeket nevezték ki a feladat ellátására. (Hokkesné a gyámi törvények értelmében ekkor még, mint nő e feladatot nem láthatta el.) Eljárásuk jogosságát kezdetben arra alapozták, hogy a haszonbérleti szerződést Szabó kötötte, így ő lehet a tulajdonos is. Feltevésüket megerősítette az ekkor még tudott, a zsidó vagyonokról a tulajdonosaik által, az 1600/1944. számú rendelet alapján készített és a Pénzügyigazgatóságnál őrzött bevallás. A bevallás azonban félrevezető: Szabó ezt a Szabó malom cég és saját maga nevében töltötte ki, feleségét, mint vele

11 MNL TML XXIII/ 281/b. Paksi Járási Tanács Igazgatási osztálya Gyámügyi iratok 955-6/1952. (Továbbiakban: PJT. Ig.o. Gy.i.)

12 Tolna vármegye Hivatalos Lapja 1944.18. sz. 106. o. Tolna Vármegye Árvaszékének 7072/1944. sz. irata