Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig

44

Új Dunatáj • 2013.1-2. szám

közös háztartásban élőt tűntette fel. Az ingatlanok felsorolásánál sem különítette el Fischhof Sári tulajdonát.13

Szabó György tévesen megtett bevallására az 1946 áprilisában Pakson megjelenő és a feleség, Fischhof Sári jogán hagyatéki igényét is bejelentő anyai nagybáty, Dr. Almási Gusztáv budapesti ügyvéd hívta fel a figyelmet, a malom és a lakóházakról készült telekkönyvi nyilvántartással, a telekkönyvi betéttel. Annak ellenére, hogy egészen a miniszterig fellebbezett unokahúga vagyona feletti gondnokság megszerzésért, az időközben lemondott gondnok helyére Dr. Hokkesnét választották, indoklás szerint azért is, hogy a házaspár vagyonát a közös gondnoksági ügyben együtt tudják kezelni, felügyelni.14 Hokkesnének továbbá még a malombérlőkkel kötött szerződés felbontását is sikerült elérnie. Majd a malom működtetésére is lehetőséget kapott bérleti díj, elszámolás ellenében az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától. így Hokkesné lesz az, aki gondnokként bátyja és sógornője holttányilvánítását kezdeményezi: 1946. június 25-én Fischhof Sáriét, július 31-én Szabó Györgyét.

A holttányilvánítási eljárásban a magukat kizárólagos örökösnek tekintő rokonoknak a végrendeletekhez való viszonya is kifejeződött. Nincs információnk, az iratok arról nem szólnak, hogy mikor és hogyan szereztek tudomást a végintézkedésekről. A házaspár közös végrendeletéről a közjegyző is tájékoztathatta a feleket, de erről ősszel már olyanok is tudomást szereztek, akik egyáltalán nem voltak érdekeltek a hagyatékban. A Pesti Chewra Kadisha 1946 októberében kért felvilágosítást Dr. Iváncsy közjegyzőtől a végrendelet tartalmáról. Fivére végrendeletéről viszont a tanúk értesíthették Dr. Hokkes Zoltánnét, akik a Szekszárdi Járásbíróság előtt november 20-án és december 4-én tanúvallomást tettek Szabó György testamentumáról, a holttá-nyilvánítás november 16-i időpontjával szinte egy időben.15 Míg Hokkesné részéről tehát a cél a tanúk bíróság előtti vallomásának érvényre juttatása, Almási részéről viszont ennek kétségbevonása, érvényteleníttetése volt. Formálisan a testamentum keletkezésének és megsemmisülésének körülményei, a végintézkedés alaki, formai hiányosságai, valójában a tartalma miatt. Ugyanúgy vitatta a Járásbíróság november 20-i és december 4-i tanúvallomási eljárásának törvényességét, a Hokkesnével szemben ellenérdekelt örökösöknek a tanúk meghallgatásából való

13 PJT Ig.o. Gy.i. 955-6/1952.1600/1944. rendelet alapján készült vagyonösszeírás

14 MNL TMLIV/411/b. Tolna Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 301/1947.

15 Szabó végrendeletének keletkezéséhez, megsemmisítéséhez, az ellenérdekelt felek által vitatott körülményeihez kapcsolódott még egy rendhagyó esemény: a tanúvallomás napján a testamentumot elégető Csizmadia József meghalt.