Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - RECENZIÓK - Tölgyesi József: A német anyanyelvű oktatás évszázadai Tolna megyében. Kurucz Rózsa: A német anyanyelvű oktatás évszázadai Tolna megyében / Die Jahrhunderte des muttersprachlichen Deutschunterrichts im Komitat Tolnau.- Gyökerek és hajtások / Wurzeln und Triebe II.
Recenziók 81 A németek anyanyelvű oktatása, iskolaszervezése az 1710-es évek végétől a század közepéig folyamatos volt. (A források szerint mindössze négy volt a magyarnémet, és egy a német-szlovák tannyelvű, a többi színtiszta német nyelvű iskolaként működött.) A telepítések sikerességét az iskolák és a tanítók számadatai alapján is értékelte a szerző (1772/1773-ban Tolna vármegyében a 103 településen 105 iskola és 106 tanító működött): „A népiskolával történő ellátottság tekintetésben a települések számához viszonyítva Tolna megye első helyen állt a régióban." (29.o.) 1777-től a Ratio Educationis címkezdetű oktatási-nevelési szabályzat alapján működtek a népiskolák, amely kiemelt szerepet biztosított a német nyelvnek. (A szerző által készített összesítés szerint ekkor a 116 iskolából 74 volt magyar, 45 német, 2 szerb és 5 két tanítási nyelvű.) Bár II. József 1784. évi nyelvrendelete (a latin helyett a német használandó), kevésbé volt következetes az alkalmazásában, mégis ellenállást váltott ki. Ugyanez volt tapasztalható az ún. közös iskolák létrehozásában is. Tolna megye ezekhez rugalmasan alkalmazkodott, s ennek eredményeként jelentősen nőtt a népiskolák száma. Kurucz Rózsa, mintegy a népiskolai hálózat működése háttereként, feltételeként, írt a papnevelés és a tanítóképzés 18. századi intézményeiről, a reformkor nyelvi-etnikai sokszínűséggel rendelkező tanítóképzéséről, majd kötete befejező részében felvázolta az abszolutizmus-kor iskolaügyi helyzetét, amelyet egy jelentős forrásanyagra, az Iskolabevallás dokumentumaira alapozva állított össze. Végül az anyanyelv megtartó erejéről írottak olvashatók, amelyben a szerző adatszerűén is összefoglalta a közoktatás országos, és benne Tolna megye történéseit. A tudományos igénnyel írott textus, a bőséges, további kutatásokra inspiráló irodalomjegyzék, a forrásfeltárások, a kutatásmetodika adaptív alkalmazása kitűnő kötetet eredményezett, amely egyaránt értéke a nemzetiség-, a művelődés- és neveléstörténeti, valamint a helytörténeti szakirodalomnak. (Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2011. 145 o.) Tölgyesi József
