Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - N. Horváth Béla: Szárszó és tanulságai

N. Horváth Béla

SZÁRSZÓ ÉS TANULSÁGAI*

Balatonszárszó jelkép a magyar értelmiségi gondolkodásban. A költő vonatsínekre ömlött vére tette azzá egyfelől, a reménytelen kilátástalanság metaforájává, ahova azóta is meghalni járnak emberek, akik sorsukat, művészi vagy személyes életüket reménytelennek és kilátástalannak tartják. Szárszónak azonban van egy másik konnotációja is, amely a reményhez, a kiútkereséshez kapcsolódik. A népi írók itt szervezett találkozói szőtték egybe ezt a konnotációt, amely a kiútkeresésen túl, a közös nemzeti gondolkodást is jelképezi. Különösen az 1943-as találkozóra nézve igaz ez. A kiútkeresés szükségességét, a jövővel való szembenézés kényszerét a háborús történések, a szovjetek győzelme Voronyezsnél, a magyar háborús veszteségek sürgették, s a háború utáni politikai átrendeződés lehetőségeit is felvetették. A közös nemzeti gondolkodást pedig mutatja, hogy a szervező Püski Sándor a Soli Deo Gloria táborába közel 600 embert hívott az ország minden szegletéből, a politikai paletta csaknem minden tájáról. Mint a visszaemlékezésekből olvasható, különösen fontosnak tartották a fiatalság, főiskolások, egyetemisták, munkás és paraszt fiatalok részvételét, városokból, falvakból egyaránt. A politikai sokszínűség - és nyilvánvalóan az előre tekintés - szándékával meghívták a munkáspártokat és azok vezetőit, Kállay Gyulát, Marosán Györgyöt, Somogyi Istvánt. Az 1937-es Márciusi Front jelentett mintát, de most nem a politikai cselekvés programjára, hanem a jövő tisztázására. Az utókor gyakran minősíti egy korabeli és későbbi időszakból ismert fogalmommal ezt a találkozót. Eszerint Szárszó egy népfrontos összefogás kezdeményét jelentette. A találkozóról azonban hiányzott a politikai hatalom. Persze lehet, hogy beépített emberei révén ott volt, politikai szerepet azonban nem kapott, s adminisztratív eszközökkel sem lépett fel. Noha Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a „kommunista propagandát” megakadályozza, a résztvevőket nem érte zaklatás. Feltehető a kérdés, a szervezők miért nem hívtak meg kormányzati szereplőket, a politikai hatalom valamely szintű reprezentánsát. A válasz talán az akkori közelmúltban keresendő, az Új Szellemi Front sikertelenségében. Akkor Gömbös miniszterelnök nyitott a népi írók felé, a legerősebb és leghatásosabb szellemi ellenfelet lefegyverezve közös célokat jelölt meg. A telepítés, a

Az előadás elhangzott a Partiumi írótábor (Nagyvárad, 2013. július 4-5.) rendezvényén.