Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Veres András: "Szeretném , ha szeretnének" Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége
Veres András • „Szeretném, ha szeretnének” 47 magyar irodalomnak olyan kánonja, melyet az állam elfogadott s melynek érvényt szerzett az iskolai oktatás is. A népnemzeti irányzat hivatalos pártfogását nagyban segítette, hogy a századvégen már nem rendelkezett politikai szempontból veszélyes mondanivalóval, ugyanakkor hivatkozni lehetett forradalmi múltja dicsőségére. A hivatalos ideológia a jellegzetes magyar életformát változadanul falusiasnak, a magyar életszemléletet pedig „józanul idealistának” hitte és hirdette. Nem akarta tudomásul venni az új városias kultúra térnyerését. De a századvég liberalizálódó, sőt liberálisnak is nevezhető légkörében a kultúra rendőri felügyeletére már és még nem volt lehetőség. Ezért is okozott oly nagy riadalmat konzervatív körökben Ady és az új irodalom jelentkezése a századelőn. Az Ady körül fellángolt csatározások első nagy hulláma A Holnap nevű nagyváradi költő társaság 1908-ban megjelent antológiája miatt tört ki. Nem egészen érthető, hogy a már országosan ismert Ady miért ment bele egy ilyen szövetkezésbe - a remélt anyagi előnyök mellett talán az irodalmi élet decentralizálásának lehetősége is vonzotta. De éppen az utóbbi volt különösen aggasztó a konzervatívok számára, akik a „bűnös” Budapesttel szemben előszeretettel hivatkoztak a törzsökös magyar, „józan” vidékre. Gróf Apponyi Albert kultuszminisztertől Berzeviczy Albertig, az Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnökéig, gróf Tisza István miniszterelnöktől Rákosi Jenőig, a befolyásos újságcézárig számos nagyság sietett megbélyegezni a „dekadens” lírát.11 Adyt is hírlapíró vénája segítette abban, hogy befolyásolni tudja a vele kapcsolatos közvélemény alakulását. Alighanem ő az első irodalmunk történetében, aki nemcsak ambicionálta, de képes is volt előidézni saját kultuszának kiépítését. Petőfit még szerkesztőjének, Vahot Imrének kellett reklámoznia és sztárolnia (aki olyan képet igyekezett a közönséggel elhitetni, hogy Petőfi teljesen műveleden, borissza cimbora s mindenekfölött tetőtől talpig magyar ember - ennek érdekében védencét állandóan magyaros öltözékben járatta). Ady viszont amikor csak tehette, maga kezdeményezett, cipőit Nizzából rendelte, szívesen láttatta magát dandynek, sikerültebb fényképeit képeslapként küldte el híveinek. Szerb Antal gonoszkodó megjegyzése szerint „ha nem született volna vezérnek és szimbolikus életnek, akkor is azzá tette volna 11 A fölvetett legfőbb vádpontokat a pályakezdő irodalomtörténész, Horváth János így foglalta össze: „Új lírikusaink különösen három ponton mondtak nemet a mi addigi általános igenünkre. Erős, de sohasem támadó, sohasem fitogtatott nemzeti érzés és fajszeretet; tisztes, férfias szemérem; s világos, közérthető beszéd: azt hittük ez a három végérvényesen megmarad, vagy legalább nyíltan meg nem támadtatik a magyar irodalomban.” (Vö. Horváth János: Ady s a legújabb magyar lyra. Benkő Gyula cs. és kir. udvari könyvkereskedése, Bp. 1910.14. Új kiadása in Horváth János: Irodalomtörténeti és kritikai munkái V. kötet. Szerk. Korompay H. János, Korompay Klára. Osiris Kiadó, Bp. 2009.275.) Maga Horváth az első két pontban egyetértett a kritikusokkal, de az érthetedenség vádja alól felmentette Adyt, és megkísérelte szimbolizmusát megfejteni.
