Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Veres András: "Szeretném , ha szeretnének" Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége
Scheiber Hugó festőművész Babits Mihály portréját rajzoua, Esztergom, 1926. augusztus 18. Török Sophie felvétele A Léda-versek visszhangja alig volt kisebb, mint a magyar Ugart megjelenítő verseké. A közvélemény joggal látott nemcsak botrányt, hanem lázadást is szerelmükben, hiszen Léda zsidó volt, férjes asszony s idősebb Adynál. Mégis - vagy talán épp a botrány miatt - ezekkel a versekkel barátkozott meg a pesti polgári közönség leghamarabb. Reinitz Béla és mások kifejező, érzelmes zenéjével népszerű sanzonok lettek, a kabaréműsorok kedvelt számai. A kialakuló nagyvárosi életmód és a magyar elmaradottság-élmény egyik különös következménye, hogy a századforduló írónemzedékei nemcsak a francia magas kultúra átvételétől remélték a magyar irodalom megújítását, hanem a francia tömegkultúra terjedésétől is. Ady együtt emlegette Nietzschét, Heinét és Offenbachot. A franciáktól importált „léha erkölcsű” bulvár színházat és a bécsi közvetítéssel érkezett orfeumi világot is úgy fogadták Pesten, mint az igazi nagyváros üzenetét, a szókimondó lázadás kinyilvánítását.